Category:HU/661102 - Lecke BG 08.20-22 - New York

Leckék időrendben, 1966

661102 - Lecke BG 08.20-22 - New York

661102BG.NY – 1966. november 02.

Prabhupāda:

paras tasmāt tu bhāvo 'nyo

vyakto 'vyaktāt sanātanaḥ

yaḥ sa sarveṣu bhūteṣu

naśyatsu na vinaśyati

(BG 8.20)

Nos, ezt a verset már az elmúlt napon is tárgyaltuk. Létezik egy másik természet is, paras tasmāt tu bhāvaḥ. A bhāva természetet jelent, a para, a para pedig felsőbbrendűt. Szóval, létezik egy másik, felsőbbrendű természet, vyaktaḥ avyaktāt sanātanaḥ. A vyakta jelentése, amit megnyilvánultként látsz. Nos, ezt az anyagi univerzumot megnyilvánultként látod. . . valójában nem látható, viszont legalább éjszaka nézhetjük, hogyan pislákolnak a csillagok, a sok, számtalan bolygó. Ez a megnyilvánult. És ezen a megnyilvánuláson túl ott van az univerzum burka. Vyakta-avyakta. És ezen az avyaktan (vyaktán) túl van egy másik, az anyagi természet, ööö, a lelki természet. . .

Tehát, Kṛṣṇa rámutat arra, hogy az a természet. . . paras tasmāt tu bhāvo 'nyo 'vyakto 'vyaktāt sanātanaḥ. Sanātana azt jelenti, hogy örökkévaló. Ennek a természetnek, ennek az anyagi természetnek van kezdete és vége. Viszont a lelki természetnek nincs kezdete és vége. Hogy lehet ez? Egyszerű példával meg lehet érteni. Itt van ez az ég, és ennek az égnek egy jelentéktelen részében van valami felhő, és a felhő eltakar minket. Ha felhős vagy havazik, úgy látjuk, mintha minden be volna borítva. Viszont ez a burkolat csak egy jelentéktelen darabja az egész égboltnak. Ez a burkolat nem az egész égboltra vonatkozik. Mivel mi nagyon aprók vagyunk, kicsik, szóval, ha az égbolt pár száz mérföldnyi része le van fedve, úgy látjuk, mintha teljesen le volna fedve.

Ehhez hasonlóan ez az anyagi égbolt a burkolaton belül, a mahat-tattván, az anyagi burkon belül helyezkedik el. És amikor nincs az a felhő, akkor láthatod az eredeti égboltot, ehhez hasonlóan az anyagi természetnek ez a burka, amikor kialakul. . . ahogy a felhőnek van kezdete és vége, úgy ennek az anyagi természetnek is van kezdete és vége. Akárcsak a testednek: annak is van kezdete és vége – egy bizonyos időn belül. Ez a test megszületik, egy ideig itt maradunk, növekszik, melléktermékeket ad, majd sorvad, aztán eltűnik – ezen a hat átalakuláson megy keresztül. Nos, ehhez hasonlóan viselkedik bármilyen anyag, megnyilvánulás, amit látsz, megfigyelsz, minden e hatféle átalakuláson megy át. Szóval, a végén megsemmisül.

Nos, Kṛṣṇa azt mondja: paras tasmāt tu bhāvaḥ anyo 'vyakto 'vyaktāt sanātanaḥ: "Ezen a megsemmisülő, felhőszerű anyagi természeten túl van egy másik, felsőbbrendű természet, amely sanātana, örökkévaló. Nincs kezdete, sem vége." És yaḥ sa sarveṣu bhūteṣu naśyatsu na vinaśyati: "Amikor ez az anyagi megnyilvánulás megsemmisül, amaz fennmarad." Pont úgy, mint amikor a felhő megsemmisült, amikor szerteoszlott, az ég továbbra is megmaradt; ugyanúgy a lelki égbolt is megmarad; a lelki égbolt anyagi lefedettsége legyőzötté válik (megszűnik). Ezt ghaṭākāśa-poṭākāśának hívják.

Szóval, sok ismeretanyag létezik erről az anyagi és a lelki égboltról. A Śrīmad-Bhāgavatam második énekében megtalálod a lelki égbolt leírását, milyen természet az, milyen emberek maradnak ott, mi jellemzi őket – mindent. Még azt is megtudjuk, hogy a lelki égbolton repülőgép, a lelki égbolton lelki repülőgép röpköd. És az élőlények felszabadultak. A lelki égbolton utaznak a gépeikkel és a leírás szerint ez olyan csodálatos, mint maga a villámlás. Úgy utaznak, mint a villámlás. Szóval, minden jelen van.

Ez (az itteni) csak utánzat. Ez az anyagi égbolt és minden, bármit is látsz – csupa utánzat, árnyék. Ez árnyék. Ahogy a film alkotta képen az igazi (tárgy) árnyékát látod, úgy ez is csak árnyék. És a Śrīmad-Bhāgavatam azt írja, janmādy asya yataḥ anvayād itarataś ca artheṣu abhijñaḥ svarāṭ, yatra tri-sargo 'mṛṣā (SB 1.1.1).

Ez az anyagi világ. . . az anyag kombinációja. Pont úgy, ahogyan egy kedves lányról készített babát láttál a boltos kirakatában, amelyik épp olyan volt, mint egy kedves, gyönyörű lány. Viszont ez utánzat. Utánzat. Minden épeszű ember tudja: "Ó, ez utánzat."

Szóval, bármi gyönyörűt is látunk itt, az mind a valóság utánzata. Mivel a baba egy gyönyörű lány utánzata, hasonlóképpen yasya satyatayā nityāpi satyam eva abhipadyate. Śrīdhara Svāmī azt mondja: "Mivel a lelki világ valóságos, és ez az irreális megnyilvánulás valóságosnak tűnik – valóságosnak tűnik, ám nem valóságos –, megérthetjük, hogy a valóság továbbra is létezni fog, a valóságon semmi sem kerekedik felül." Azaz . . . a valóság örökkévalót jelent. Ezért az igazi öröm Kṛṣṇa. Az anyagi öröm átmeneti, nem valódi.

Ezért, akik a valóságot keresik, azok nem vesznek részt ebben az árnyékélvezetben. Nem vesznek részt ebben az árnyékélvezetben. Tehát, az Úr Kṛṣṇa azt mondja, yaḥ sa sarveṣu bhūteṣu naśyatsu na vinaśyati. Ez a valóság. "Amikor minden eloszlik, ez a lelki természet továbbra is fennmarad." Ez mindig fennmarad.

Nos, a mi célunk, az emberi élet célja, hogy elérjük ezt a lelki égboltot. Ám ők ezt nem tudják. A Bhāgavatam azt mondja, na te viduḥ: "Nem tudják, hogy ez a valóság." Ez a valóság. Na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum (SB 7.5.31).

Nem ismerik fel önérdeküket, mely szerint ez az emberi élet arra hivatott, hogy megértsék ezt a valóságot, és felkészüljenek arra, hogy átkerüljenek ebbe az igazi valóságba, hogy ne maradjanak itt.

Az egész védikus irodalom erre tanít bennünket. Tamasi mā jyotir gama: "Ne maradj ebben a sötétségben." Ez az anyagi világ sötétség. Mesterségesen megvilágítjuk villanyfénnyel, tűzzel és sok mindennel, viszont a természet sötét. Viszont az a természet, az a lelki természet nem sötét. Az tele van fénnyel. Pont úgy, mint ahogy a Napbolygón sincs lehetőség a sötétségre, ehhez hasonlóan ott minden bolygó önragyogó, tehát, nincs sötétség. Ezt a leírást a Bhagavad-gītāból ismerjük:

na tad bhāsayate sūryo

na śaśāṅko na pāvakaḥ

yad gatvā na nivartante

tad dhāma paramaṁ mama

(BG 15.6)

Az Úr Kṛṣṇa azt mondja: "Ó, azon a lelki égbolton nincs szükség napra, nincs szükség holdra, nincs szükség elektromosságra." Na tatra bhāsayate sūryaḥ. Sūrya jelentése nap. Na śaśāṅkaḥ: "Sem a holdra." Na pāvakaḥ. Pāvakaḥ jelentése tüz, elektromosság. Ezek a dolgok ott nem szükségesek. Yad gatvā na nivartante tad dhāma paramaṁ mama: "Ez az én lakhelyem. Aki odamegy, az többé nem jön vissza." Örök életetben lesz részünk. Tehát, Kṛṣṇa azt mondja: avyakto 'kṣara ity uktas tam āhuḥ paramāṁ gatim (BG 8.21).

Ez a meg nem nyilvánult. . . mivel anyagi szemekkel, anyagi tudomány által . . . az anyagi tudomány által nem lehetséges, akarom mondani, nem tárható fel. Mire képes az anyagi tudomány? Még erre a Holdbolygóra sem tudunk eljutni, nem beszélve a lelki bolygóról. Ez nem lehetséges. Ez nem lehetséges. Tehát, avyakto 'kṣara ity uktas tam āhuḥ paramāṁ gatim. Ez a . . . ha be akarunk hatolni a világűrbe, akkor képesnek kell lennünk behatolni ebbe a külső térbe, vagy ebbe a burokba, majd belépni abba a lelki égboltba, és azt paramāṁ gatimnak hívják. Az ilyen utazást a legfelsőbbnek nevezik. Nem arról van szó, hogy 25 000-rel feljebb emelkedsz erről a bolygóról, aztán újra visszajössz. Ez nem túl nagy hősiesség. Ó, be kell hatolni a teljes anyagi űrbe, majd át kell hatolni a burkon, és el kell érni az igazi égboltot. Igen.

És az erről szóló információ itt, a Bhagavad-gītāban is megtalálható. Paramāṁ gatim. Ez egy felsőbbrendű utazás. Ezt nem hajthatod végre az aprócska Szputnyikokkal. Ez nem lehetséges. Ezt a Kṛṣṇa-tudat által hajthatod végre. Tadā . . . sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ (BG 8.6).

Aki mindig elmerül a Kṛṣṇa-tudatban és halálakor, ha szerencsés és Kṛṣṇára gondol, egy másodpercen belül azonnal átkerül oda. Ez a folyamata. Már, ha egyáltalán el akarunk jutni abba a lelki égboltba, és el akarjuk érni a valódi életet, az örök életet, a boldog életet, a tudással telit, sac-cid-ānanda-vigrahaḥ . . . Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ [Bs 5.1].

Az Úrnak ilyen sac-cid-ānanda-vigrahaḥ teste van. Nekünk is ilyen testünk van, viszont nagyon kicsi. Jelenleg ezzel az anyaggal, ezzel a ruhával van befedve, és ha valamilyen módon képesek vagyunk lemondani erről a hamis ruháról, akkor elérjük azt a lelki birodalmat, Isten országát. Ez a paramāṁ gatim. Yaṁ prāpya: "Ha el tudsz jutni ide, ha el tudod érni azt a tökéletességet," yaṁ prāpya na nivartante, "akkor azonnal elmész oda, nem jössz... többé nem kell visszatérned. Többé nem kell visszatérned. Yaṁ prāpya na nivartante tad dhāma paramaṁ mama: "Ez az én felsőbbrendű lakhelyem."

Szóval, mindenkinek meg kell próbálnia elmenni oda. Isten Maga jön, hogy visszahívjon, elküldi a fiát, hogy visszahívjon, és ott vannak az irodalmi alkotások, a szentírások. Ezt ki kell aknáznunk. Ez az emberi testnek, az emberi életnek szól, nem a macskáknak és a kutyáknak. Tehát, ki kell használnunk. Az emberi élet erre az eredményre hivatott. Akkor véget vetünk ennek a sok gondnak. A születés és halál ismétlődését, a születés és halál körforgását meg kell állítani. Ezt az információt szolgáltatja a Bhagavad-gītā. Ez a tökéletesség.

Bármilyen . . . bármilyen rendszer, akár a yoga-, akár a jñāna-rendszer, akár a bhakti-rendszer – bármi, ha . . . amit csak akarsz, elfogadhatsz; ám a végső cél ez a paramāṁ gatim. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor minden yogagyakorlat és minden filozófiai spekuláció – minden értelmetlenné válik, egyszerűen időpocsékolás. Egyszerűen időpocsékolás. Ārādhito yadi haris tapasā tataḥ kim (Nārada Pañcarātra 1.2.6).

Ha el tudod érni ezt a fokozatot, ha ezt magadévá teszed, ha eléred ezt a tökéletességet, akkor nincs szükség más filozófiára, yogagyakorlatra vagy bármire. És ha nem éred el ezt a tökéletességet, akkor az egész hasztalan volt.

Tehát, ārādhito yadi haris tapasā tataḥ kim, nārādhito yadi haris tapasā tataḥ kim (Nārada Pañcarātra 1.2.6): "Aki ezt eléri, a számára mindenféle vezeklés, megszorítás – feleslegessé válik. És aki nem éri el ezt a helyet, az a sok megszorítás, vezeklés – haszontalan, egyszerű időpocsékolás." Tehát, ez legyen az emberi élet célja. Az emberi civilizációt, az emberi társadalmat úgy kell kialakítani, hogy lehetőségük legyen erre.

Az emberi életforma egy lehetőség, hogy megszerezzük ezt az áldást. Tehát, az állam kötelessége, a szülők kötelessége, a gyám kötelessége, a férj kötelessége, az apa kötelessége – mindenkinek az a kötelessége, hogyan felemelni egy élőlényt, aki megkapta ezt a szerencsés emberi életformát, hogy megértse a paramāṁ gatim-ot, az élet legmagasabb tökéletességét. Ez legyen a dolgok módja.

Egyszerűen csak enni, aludni és párzani, védekezni és veszekedni, mint a macskák és a kutyák – az nem civilizáció. Az emberi civilizáció ott kezdődik, hogy megfelelően kell használnia ezt az emberi létformát, és ki kell használnia ezt a tudást, és fel kell készülnie a Kṛṣṇa-tudat segítségével, hogy mindig, huszonnégy órán át, száz százalékban elmerüljön Kṛṣṇában és a halál pillanatában azonnal átkerüljön oda. Ez legyen az élet folyamata.

Ezért alapítottuk meg ezt a mozgalmat, a Kṛṣṇa-tudatot. Csatlakozz hozzánk. Működj együtt velünk. Saját magad . . . önmagad fogsz hasznot húzni belőle, és a világ is profitálni fog belőle, ebből a Kṛṣṇa-tudatból. Tehát, yaṁ prāpya na nivartante tad dhāma paramaṁ mama (BG 8.21).

Az Úr azt mondja: "Ha arra a felsőbbrendű helyre, felsőbbrendű természetbe valaki el tud jutni, akkor többé nem kell visszatérnie ide. Megkapja az élet legmagasabb tökéletességét." Nos, ha ott . . . mi van ott? Milyen a természet és milyen kellékek találhatók? Nos, itt azt állítják, puruṣaḥ sa paraḥ pārtha bhaktyā labhyas tv ananyayā (BG 8.22).

Szóval, ha egyáltalán szeretnénk elérni azt a legfelsőbb lakhelyet, akkor ennek a folyamata a bhakti. Bhaktyā. Bhaktyā odaadó szolgálatot jelent, meghódolást, meghódolást a Legfelsőbb Úrnak. Bhaktyā jelentése: bhaja. Szanszkrit szó. A gyökér jelentése: bhaja-dhātūkti. Bhaja. A bhaja szolgálatot jelent. Tehát, bhaja-dhātūkti bhakti, bhaktyā.

Itt egyértelműen az áll, puruṣaḥ sa paraḥ pārtha bhaktyā labhyas tv ananyayā. A tv ananyayā azt jelenti, hogy "minden egyéb elkötelezettség nélkül". A bhakti azt jelenti. . . a bhakti, az odaadó szolgálat definíciója olyan hiteles könyvekben található meg, mint a Nārada Pañcarātra. Ott azt mondják, hogy. . . ez a bhakti meghatározása: sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam (CC Madhya 19.170).

Jelenleg nagyon sok megjelöléssel vagyunk megterhelve. Megjelöléssel. Ez a test indiai – ez egy megjelölés. A te tested amerikai – ez egy megjelölés. Te nem ez a test vagy, nem ez a megjelölés. Tegyük fel, hogy az egyetemen valamilyen diplomát, Ph.D.-t vagy másmilyet adnak, ó, ez a diploma nem te vagy. Ez egy megjelölés.

Tehát, a bhakti azt jelenti, hogy meg kell szabadulnod ezektől a megjelölésektől. Megjelölések. Sarva upādhi. Az upādhi megjelölést jelent. Szóval, ha valaki ad nekem egy címet: "Sir Hamilton", vagy ezt vagy azt a címet, akkor nagyon boldog leszek: "Ó, nekem "Sir" titulusom van. Ám elfelejtem, hogy ez csak a megjelölésem. Addig fog létezni, amíg létezik ez a test. Viszont a test biztosan el fog enyészni, így a megjelölés meg fog semmisülni. Amikor kapsz egy másik testet, akkor kapsz egy másik megjelölést. Tegyük fel, hogy ebben a testben amerikai vagyok, és a következő testben kínai leszek. Akkor kínai megjelölést fogsz kapni. Szóval, megváltoztatjuk a megjelölésünket. Fel kellene hagynunk ezzel a megjelölés dologgal. Értitek? Szóval, sarvopādhi-vinir . . . Ha valaki eltökélt szándékú, hogy megszabaduljon ezektől az értelmetlen megjelölésektől, akkor elérheti a bhaktit.

Tehát, sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam. A nirmalam azt jelenti, hogy teljesen tiszta. Mit jelent ez a tisztaság? "Ó, én lélek vagyok. Ahaṁ brahmāsmi. Aham Brahman. Brahman vagyok. Nem én vagyok ez a test. Ez az én takaróm. Kṛṣṇa örökkévaló szolgája vagyok. Ez az én igazi identitásom." Tehát, aki felszabadul a megjelölések alól és a valódi, eredeti helyzetében helyezkedik el, az a személy, amikor szilárd ebben ..., amikor ilyen állapotban teljesít szolgálatot, az hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate (CC Madhya 19.170). Hṛṣīkeṇa. Hṛṣīka jelentése: érzékek. Jelenleg az érzékszerveim megjelöltek. Amikor az érzékszerveim mentesek lesznek a megjelöléstől, és ezzel a szabadsággal, ezzel a szabadsággal, ezzel a tisztasággal Kṛṣṇa-tudatú szolgálatban veszek részt, akkor azt odaadó szolgálatnak nevezzük. Tehát:

sarvopādhi-vinirmuktaṁ

tat-paratvena nirmalam

hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-

sevanaṁ bhaktir ucyate

(CC Madhya 19.170)

Ezt Rūpa Gosvāmī magyarázza el. Azt mondja:

anyābhilāṣitā-śūnyaṁ

jñāna-karmādy-anāvṛtam

ānukūlyena kṛṣṇānu-

śīlanaṁ bhaktir uttamā

(Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.1.11)

Ānukulyena, kedvezően. Kṛṣṇát kedvezően kell szolgálnunk, nem pedig kedvezőtlenül. Anyābhilāṣitā-śūnyam. Istent valamilyen anyagi céllal, anyagi haszonnal akarjuk szolgálni. Persze, ez is szép. Ha valaki anyagi haszonért megy Istenhez, ő sokkal nagyobb, mint az, aki soha nem megy Istenhez. Ezt elismeri a Bhagavad-gītā. Catur-vidhā bhajante māṁ sukṛtino 'rjuna, ārto arthārthī (BG 7.16).

Ő egy jobb ember. Viszont ne tegyük . . . ne menjünk Istenhez valamilyen anyagi haszon érdekében. Ettől szabaduljunk meg. Anyābhilāṣitā-śūnyam. És jñāna-karmādy-anāvṛtam. Jñāna-karma. A karma gyümölcsöző eredménnyel végzett munkát jelent. „A Kṛṣṇa-tudatban dolgozom, csak azért, hogy valami hasznot húzzak belőle” – ne, ezt ne tegyük.

És jñāna. A jñāna, jñāna azt jelenti, hogy megpróbálom megérteni Kṛṣṇát. Természetesen megpróbáljuk megérteni Kṛṣṇát, ám Isten, illetve Kṛṣṇa olyan korlátlan, hogy valójában nem érthetjük meg. Nem érthetjük meg. A számunkra ez lehetetlen. Ezért mindent el kell fogadnunk, amit meg tudunk érteni. Pont úgy, ahogy ezt a Bhagavad-gītāt is megértésünk érdekében mutatjuk be. Meg kell értenünk.

Tehát jñāna-karmādy-anāvṛtam, ānukūlyena kṛṣṇānuśīlanam. Anuśīlanam, Kṛṣṇa kultúrájára való tekintettel kedvező módon, hogy Kṛṣṇa, hogy Kṛṣṇa mennyire elégedett, úgy kell cselekednünk. Tudnunk kell, hogy Kṛṣṇa mennyire elégedett. Honnan tudhatod? Itt van a Bhagavad-gītā és vedd át a megfelelő értelmezést a megfelelő személytől. Akkor tudni fogod, mit akar Kṛṣṇa, és ennek megfelelően fogsz cselekedni. Ānukūlyena kṛṣṇānuśīlanaṁ bhaktir uttamā. Akkor felemelkedsz az első osztályú odaadó szolgálat szintjére. Értitetek? Első osztályú odaadó szolgálat. Mindennek anukūlának kell lennie. Anukūla azt jelenti, hogy kedvező.

Szóval, ezek a dolgok itt vannak. Ez egy nagyszerű tudomány és ehhez hatalmas irodalmunk van. Ha van időnk, ki tudjuk aknázni. Megérthetjük ezt a tudományt, és felkészíthetjük magunkat a legfőbb haszonra.

Szóval, puruṣa . . . nos, azon a lelki bolygón, puruṣaḥ sa paraḥ pārthan, ott van az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Azon a lelki bolygón ott van. . . ahogy itt is több millió bolygót vagy csillagot látsz ebben az univerzumban. Ez az univerzum csak egy kis részecske. Sok ilyen univerzum létezik. És a lelki égbolt három . . . ez csak a bolygók egynegyede. A . . . másik háromnegyede ott van a lelki égbolton. Ez az információ ott van a Bhagavad-gītāban. Ekāṁśena sthito jagat (BG 10.42).

Nos, minden egyes lelki bolygón ott található Kṛṣṇa kiterjedése, és ezeket más-más névvel illetik. Ezen a képen a mi Bhāgavatamunk látható. Számtalan. Szóval, puruṣa. Mind puruṣák. A puruṣa személyt jelent. Nem személytelenek. Puruṣa. Puruṣaḥ sa paraḥ. Ám felsőbbrendűek. Puruṣaḥ sa paraḥ pārtha bhaktyā labhyaḥ. Ezt a puruṣát egyszerűen odaadó szolgálattal érheted el, nem kihívás útján, nem filozófiai spekulációval és nem ennek vagy annak a yogának a gyakorlásával. Nem. Egyszerűen meghódolással és odaadó szolgálat által. Ez világosan ki van nyilvánítva.

Sehol sincs kijelentve, hogy filozófiai spekulációval vagy mentális kiagyalással vagy valamilyen fizikai gyakorlattal el lehet jutni oda. Ez nem lehetséges. A bhaktyā által kell eljutnod oda, odaadással, ananyayā, ananya-cetāḥ, anélkül, hogy letérnél a karma, a gyümölcsöző cselekedetek, filozófiai spekuláció útjára vagy (fizikai) gyakorlatokat végeznél. Nem. Egyszerűen, egyszerűen ezzel az odaadó szolgálattal, az ötvözetlen odaadó szolgálattal, mindenféle keverék nélkül. Ha ezt el tudod fogadni, akkor . . .

És milyen ez a puruṣa? Yasya antaḥsthāni bhūtāni yena sarvam idaṁ tatam. Ő egy olyan purusa, olyan személy, hogy minden, bármit is látsz, Benne van, Ő pedig azon kívül van, mindent átható. Ilyen energiával rendelkezik. Hogy lehet ez? Ahogyan a nap egy helyen van rögzítve, viszont a napsugarak az egész univerzumban eloszlanak, ehhez hasonlóan, bár Isten itt van, mégis, energiája mindenhova eloszlik. És Ő nem különbözik a saját energiájától. Ahogyan a napfény és a nap sem különböznek egymástól, mert ugyanazok, ugyanaz a világító anyaga, úgy Őt is mindenfelé elosztják energiái, különböző energiái, és Ő nem különbözik a Saját energiájától.

Ugyanúgy, mint ahogy az elektromos energiával bárhonnan fel lehet kapcsolni bármilyen lámpát, ehhez hasonan, ha fejlődünk, ha fejlődünk az odaadó szolgálatban, akkor mindenhol, bárhol láthatjuk Istent. Képzettnek kell lennem. Premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti (Bs 5.38).

Azok, akikben kialakult ez az Istenszeret, folyamatosan, huszonnégy órán át Istent látják maguk előtt. Santaḥ sadaiva. Sadaiva azt jelenti, hogy huszonnégy órán át, folyamatosan. Nem pedig, hogy "Ó, láttam Istent tegnap este. Most nem látom." Nem. Ő mindig veled van. Isten mindenhol jelen van. Kṛṣṇát mindenhol láthatod. Ám ezt a látásmódot (szemet) ki kell fejlesztenünk.

Szóval, ez a Kṛṣṇa-tudat folyamata. Meghívunk titeket, hogy jöjjetek és működjetek együtt velünk. Ez egy nagyszerű tudomány. És használjuk ki azt.

Köszönöm szépen. Ha van kérdés, feltehetitek. (vége)