HU/Prabhupada 1017 - Nem Brahma, hanem Kṛṣṇa az eredeti teremtő

Előző oldal - videó 1016

Következő oldal - videó 1018

720200 - Lecture SB 01.01.01 - Los Angeles

A folyamat az, pontosan, mint egy tanár megközelítése, hogy megközelítjük a lelki tanítómestert, hogy tudást kapjunk. Tehát Brahma előtt nem voltak látható élőlények. Akkor ő hogyan tett szert a tudásra? A válasz a következő az, hogy tene brahma hṛdā ya ādi-kavaye (SB 1.1.1). Ādi-kavaye. Ez első teremtett élőlény, Brahma a szívén keresztül kapta meg a tudást. Ez azt jelenti, hogy Kṛṣṇa, Vāsudeva, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van. Ott van Brahma szívében is. Az én szívemben és a te szívedben is. És hṛdā, ezt a szót használják. A hṛdā jelentése: szív. Ő bárkit képes tanítani a szíven belülről. De mért nem vagyunk Róla tudatosak? Elméletileg tudjuk, de a gyakorlatban, a feltételekhez kötött helyzetünkben képtelenek vagyunk megérteni, hogyan irányít bennünket. De Ő irányít. Ez tény. Brahma nem közönséges élőlény, ezért képes a Legfelsőbb Úr irányítását a szívén keresztül elfogadni. Ha képesítettek vagyunk, mi is megtehetjük ezt, pontosan úgy, mint Brahma.

Brahma azért jelent meg, hogy szolgálja az Urat, hogy teljesítse az Úr vágyát. Pont úgy, mint amikor egy ácsot alkalmazunk, és arra kérjük, hogy készítsen nekünk egy szekrényt. Odaadjuk neki a hozzávalókat, szerszámokat, vagy munkadíjat, ő pedig elkészíti a szekrényt. Ehhez hasonlóan Isten megteremtette a hozzávalókat, és a gyártót is, Brahma pedig megteremtette ezt az univerzumot. De nem ő az eredeti teremtő. Az eredeti teremtő Kṛṣṇa. Mint olyan, Kṛṣṇa az eredeti tulajdonos is, mert Ő teremtette a hozzávalókat. Igazából amikor dolgozunk, a összetevőket nem tudjuk létrehozni. Tegyük fel, hogy egy hatalmas felhőkarcolót építünk, de a hozzávalókat, nevezetesen a földet, a követ, a fát, a vasat, amelyek a ház összetevői, nem tudjuk létrehozni. Azokat Isten teremtette. Mi egyszerűen csak átalakítjuk őket. Fogjuk a földet, a föld porát és összekeverjük vízzel. A vizet Isten teremtette. A földet Isten teremtette. Aztán összekeverjük, kockákat, téglákat formázunk belőlük, és a tűzbe tesszük. A tüzet is Isten teremtette. Így, ha alaposan megvizsgáljuk, az összetevők és az anyagok, melyekkel dolgozunk, nem mi művünk. Ezeket Isten teremtette. Mi csak dolgozunk velük. És azért, mert dolgozunk velük, nem kerülnek a tulajdonunkba. Ez érthető.

Tegyük fel, hogy munkás vagyok és dolgozom néhány anyaggal, készítek valamit, ami nem azt jelenti, hogy amikor a termék elkészül, befejeztem, az én tulajdonommá válik. Nem. Hogyan is lehetne az? Ezért az a filozófia, hogy minden Kṛṣṇához, Istenhez tartozik. Én szintén Hozzá tartozom. És bármit teszek, készítek, az is Hozzá tartozik. Így kell értelmezni, hogy minden Istenhez tartozik. Én is Istenhez tartozom. Az intelligenciám is Istené. A összetevők vagy a fizikai elemek, amelyekkel dolgozunk, azok is Istenhez tartoznak. Akkor hol van létjogosultsága annak, hogy azt állítom, én vagyok a tulajdonos? Ezt nevezik illúziónak! A Kṛṣṇa-tudatú mozgalomnak az a célja, hogy helyreállítsa az emberi társadalom eredeti tudatát, mivel a macskákban és a kutyákban vagy az állatokban ilyen tudatot nem lehet felidézni. Ők olyan tompák, és a legalacsonyabb tudatszinten vannak, lehetetlen, hogy ezt megértsék…