HU/SB 1.19.39
39. VERS
- nūnaṁ bhagavato brahman
- gṛheṣu gṛha-medhinām
- na lakṣyate hy avasthānam
- api go-dohanaṁ kvacit
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nūnam—mert; bhagavataḥ—neked, aki hatalmas vagy; brahman—ó, brāhmaṇa; gṛheṣu—a házaikban; gṛha-medhinām—a családosoknak; na—nem; lakṣyate—látható vagy; hi—pontosan; avasthānam—ott marad; api—még; go-dohanam—a tehénfejés; kvacit—ritkán.
FORDÍTÁS
Ó, hatalmas brāhmaṇa! Úgy mondják, alig maradsz annyi ideig az emberek házában, amennyi egy tehén megfejéséhez elegendő.
MAGYARÁZAT
A szentek és a bölcsek, akik az élet lemondott rendjébe léptek, akkor mennek a családosokhoz, amikor azok kora reggel a teheneket fejik, és egy kevéske tejet kérnek tőlük, hogy létüket fenntarthassák. Egy fél liter frissen fejt tej elegendő táplálék egy felnőttnek, s minden fontos vitamint tartalmaz, ezért a szentek és a bölcsek csak tejen élnek. Még a legszegényebb gazdáknak is van legalább tíz tehenük, és mindegyik ad tizenöt-húsz liter tejet. Éppen ezért senki sem vonakodik néhány liter tejet adni a kolduló szenteknek. A családosoknak kötelességük, hogy eltartsák a szenteket és a bölcseket, éppúgy, mint a gyerekeket. Egy olyan szent, mint Śukadeva Gosvāmī sohasem maradt a családosok házában öt percnél tovább reggelente, így hát ezek a szentek nagyon ritka vendégek voltak. Parīkṣit Mahārāja éppen emiatt azért imádkozott hozzá, hogy tanítsa őt, amilyen hamar csak lehetséges. A gṛhastháknak okosan a transzcendentális tudásról kell kérdezniük az odalátogató bölcseket, nem pedig ostoba módon arról, mi kapható a piacon. Ilyen kölcsönös kapcsolatnak kell fennállnia a szentek és a családosok között.