HU/SB 1.3.29


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

janma guhyaṁ bhagavato
ya etat prayato naraḥ
sāyaṁ prātar gṛṇan bhaktyā
duḥkha-grāmād vimucyate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

janma—születés; guhyam—titokzatos; bhagavataḥ—az Úré; yaḥ—aki; etat—mindezek; prayataḥ—figyelmesen; naraḥ—ember; sāyam—este; prātaḥ—reggel; gṛṇan—elmond; bhaktyā—odaadással; duḥkha-grāmāt—minden nyomorúságtól; vimucyate—megszabadul.


FORDÍTÁS

Aki reggel és este odaadással, figyelmesen elbeszéli az Úr titokzatos megjelenéseit, az megszabadul az élet minden nyomorúságától.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban az Istenség Személyisége kijelentette, hogy bárki, aki ismeri az Úr transzcendentális születését és cselekedeteit, visszatér Hozzá, miután megszabadult ettől az anyagi porhüvelytől. Eszerint csupán azzal, hogy valóságában megismerjük az Úr inkarnációinak rejtélyét ebben az anyagi világban, megszabadulhatunk az anyagi rabságtól. Az Úr születése és cselekedetei tehát, amelyeket az emberek érdekében nyilvánított ki, nem közönséges tettek. Titokzatos dolog ez, s a rejtély csak azok számára tárul fel, akik lelki odaadással mélyednek el benne. Így szabadul meg az ember az anyagi kötöttségektől. Éppen ezért tanácsos, hogy az ember őszintén és odaadással mondja el a Bhāgavatam e fejezetét, amely az Úr különböző inkarnációkként történő megjelenéseit írja le, mert ezáltal bepillantást nyerhet az Úr születésébe és cselekedeteibe. A vimukti, vagyis felszabadulás szó arra utal, hogy az Úr születése és cselekedetei mind transzcendentálisak; másképp hogyan lehetne már azzal felszabadulást elérni, ha elbeszéljük ezeket? Emiatt titokzatosak is, és azok, akik nem követik az odaadó szolgálat előírt szabályozó elveit, nem jogosultak arra, hogy születése és cselekedetei rejtelmeibe behatoljanak.