HU/SB 1.4.25
25. VERS
- strī-śūdra-dvijabandhūnāṁ
- trayī na śruti-gocarā
- karma-śreyasi mūḍhānāṁ
- śreya evaṁ bhaved iha
- iti bhāratam ākhyānaṁ
- kṛpayā muninā kṛtam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
strī—a nők; śūdra—a dolgozók; dvija-bandhūnām—a kétszer születettek barátainak; trayī—három; na—nem; śruti-gocarā—a megértés kedvéért; karma—cselekedetekben; śreyasi—érdekében; mūḍhānām—az ostobáknak; śreyaḥ—a legfőbb áldás; evam—így; bhavet—elért; iha—ezáltal; iti—így gondolta; bhāratam—a nagy Mahābhārata; ākhyānam—történelmi tények; kṛpayā—hatalmas kegyéből; muninā—a muni; kṛtam—befejezte.
FORDÍTÁS
Könyörületességből a nagy szent úgy gondolta, hogy ez majd lehetővé teszi az emberek számára az élet végső céljának megértését. Összeállította hát a Mahābhārata című nagyszerű történelmi elbeszélést, a nők, a śūdrák és a kétszer születettek barátai részére.
MAGYARÁZAT
A kétszer született családok barátai azok, akik brāhmaṇák, kṣatriyák és vaiśyák, azaz a lelki kultúrát ápoló emberek családjában születtek, de nem követik őseiket. Nem estek át tisztító szertartásokon, ezért nem sorolhatók a kétszer születettek közé. A megtisztító folyamatokat már a gyermek születése előtt elkezdik. A magot adó tisztító folyamatot Garbhādhāna-saṁskārának nevezik. Aki nem ment keresztül a Garbhādhāna-saṁskāra folyamaton, a lelki családtervezésen, arra nem lehet úgy tekinteni, mint a kétszer születettek családjának tagjára. A Garbhādhāna-saṁskārát más tisztító folyamatok követik, köztük a szent zsinór szertartása, amelyet a lelki avatáskor végeznek el. Ez után a saṁskāra után már jogosan neveznek valakit kétszer születettnek. Az első születésnek a magot-adó saṁskārát tekintik, a másodiknak pedig a lelki avatást. Akinek alkalma volt átesni ezeken a fontos saṁskārákon, azt jogosan nevezik kétszer születettnek.
Ha az apa és az anya nem fogadják el a lelki családtervezés folyamatát, s gyermekeik csupán a szenvedély eredményeképpen jönnek a világra, gyermekeiket dvija-bandhuknak hívják. A dvija-bandhuk kétségkívül kevésbé intelligensek, mint a kétszer született családok gyermekei általában. A dvija-bandhukat a śūdrákkal és a nőkkel sorolják egy csoportba, akik természetükből adódóan kevésbé okosak. A śūdráknak és a nőknek a házassági szertartáson kívül semmilyen saṁskārának nem kell alávetniük magukat.
A kevesebb értelemmel rendelkező emberek — a nők, a śūdrák és a magasabb rendű kasztok képzetlen fiai — nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek a transzcendentális Védák céljának megértéséhez szükségesek. Számukra készült a Mahābhārata. A Mahābhārata segít a Védák céljának elérésében, ezért benne található a Bhagavad-gītā, a Védák összefoglalása. Azokat, akik nem túlzottan okosak, jobban érdeklik a történetek, mint a filozófia, ezért a Védák filozófiáját az Úr Śrī Kṛṣṇa elbeszélte a Bhagavad-gītā formájában. Vyāsadeva és az Úr Kṛṣṇa egyformán transzcendentális síkon vannak, s ezért együttműködésük a kor elesett lelkeinek javát szolgálja. A Bhagavad-gītā minden védikus tudás lényege; a lelki értékek első könyve, akárcsak az Upaniṣadok. A lelkileg fejlettek tanulmányainak témája a Vedānta filozófia, s csak a legfejlettebb lelki szinten álló tanulók kerülhetnek kapcsolatba az Úr lelki, odaadó szolgálatával. Hatalmas tudomány ez, s a legnagyobb tudós maga az Úr, Śrī Caitanya Mahāprabhu alakjában. Akiket Ő felhatalmaz, azok másokat is beavathatnak az Úr transzcendentális szerető szolgálatába.