HU/SB 1.9.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

sapadi sakhi-vaco niśamya madhye
nija-parayor balayo rathaṁ niveśya
sthitavati para-sainikāyur akṣṇā
hṛtavati pārtha-sakhe ratir mamāstu


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sapadi—a csatatéren; sakhi-vacaḥ—a barát parancsa; niśamya—miután meghallgatta; madhye—közepén; nija—az Ő sajátja; parayoḥ—és az ellenfél; balayoḥ—erő; ratham—harci szekér; niveśya—belépve; sthitavati—amíg ott maradtak; parasainika—a katonáknak az ellenség oldalán; āyuḥ—az élet hossza; akṣṇā—végignézve; hṛtavati—a megsemmisítő tett; pārtha—Arjunának, Pṛthā (Kuntī) fiának; sakhe—barátjának; ratiḥ—bensőséges kapcsolat; mama—enyém; astu—legyen.


FORDÍTÁS

Az Úr Śrī Kṛṣṇa barátja parancsának engedelmeskedve Arjuna és Duryodhana katonái között a kurukṣetrai csatatér arénájába lépett, s ezalatt kegyes pillantásával megrövidítette az ellenfél életét, pusztán azzal, hogy rájuk nézett. Bárcsak elmém e Kṛṣṇán állapodna meg!


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban (BG 1.21-25) Arjuna azt az utasítást adja a tévedhetetlen Úrnak, Śrī Kṛṣṇának, hogy vezesse kocsiját a katonák falanxai közé. Arra kérte az Urat, maradjon ott, amíg szemügyre veszi az ellenséget, akivel a csatában szembe kell néznie. Kérését az Úr nyomban teljesítette, akár egy parancsvégrehajtó, s megmutatta az ellenfél minden fontos emberét: „Itt van Bhīṣma, itt van Droṇa...”, és így tovább. Az Úr, mivel Ő a legfelsőbb élőlény, senkinek sem a parancs-végrehajtója, bárkiről legyen is szó. Indokolatlan kegyéből és ragaszkodásából azonban, amelyet a tiszta bhakták iránt érez, néha végrehajtja a bhakták utasításait, mint egy készséges szolga. A bhakta utasításainak végrehajtása elégedetté teszi, ahogyan az apa is örömmel teljesíti kisgyermeke utasításait. Ez csakis az Úr és bhaktája közötti tiszta, transzcendentális szeretet miatt lehetséges. Bhīṣmadeva jól tudta ezt, ezért Arjuna barátjának nevezte az Urat.

Az Úr megrövidítette az ellenfél életét kegyes pillantásával. Azt mondják, minden harcos, aki a kurukṣetrai csatatéren összegyűlt, felszabadult, mert halála pillanatában személyesen láthatta az Urat. Ezért az, hogy megrövidítette Arjuna ellenségeinek életét, nem azt jelenti, hogy Arjuna pártján állt. Valójában kegyes volt az ellenfélhez, akik nem szabadulhattak volna fel, ha otthon, megszokott körülmények között halnak meg. Itt lehetőséget kaptak, hogy haláluk pillanatában az Urat lássák, és így megszabaduljanak az anyagi élettől. Az Úr tehát tökéletesen jóságos, és bármit tesz, az mindenkinek jó. Látszólag bensőséges barátja, Arjuna győzelme érdekében cselekedett, valójában azonban tette Arjuna ellenségeinek javára vált. Ilyenek az Úr transzcendentális cselekedetei. Bárki, aki ezt megérti, anyagi teste elhagyása után szintén felszabadul. Az Úr semmilyen körülmények között nem tesz rosszat, mert Ő abszolút és örökké jó.