HU/SB 10.2.16


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

bhagavān api viśvātmā
bhaktānām abhayaṅkaraḥ
āviveśāṁśa-bhāgena
mana ānakadundubheḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; api—szintén; viśvātmā—minden élőlény Felsőlelke; bhaktānām—bhaktáinak; abhayam-karaḥ—mindig elpusztítja félelmük okait; āviveśa—belépett; aṁśa-bhāgena—minden potenciális fenségével (ṣaḍ-aiśvarya-pūrṇa); manaḥ—az elméjébe; ānakadundubheḥ—Vasudevának.


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki minden élőlény Felsőlelke, s aki eloszlatja bhaktái minden félelmét, fensége teljében megjelent Vasudeva elméjében.


MAGYARÁZAT

A viśvātmā szó arra a személyre utal, aki mindenki szívében jelen van (īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati), egy másik jelentése pedig „a szeretet egyetlen tárgya mindenki számára”. Az emberek azért szenvednek ebben az anyagi világban, mert megfeledkeztek szeretetük tárgyáról. Ha azonban valakiben szerencsés módon felébred régi tudata, a Kṛṣṇa iránti szeretet tudata, és kapcsolatba kerül Viśvātmāval, tökéletessé válik. Az Úrról a Harmadik Ének (SB 3.2.15) a következőképpen ír: parāvareśo mahad-aṁśa-yukto hy ajo ’pi jāto bhagavān. Noha az Úr, mindenek Ura megszületetlen, egy bhakta elméjébe belépve úgy jelenik meg, akár egy közönséges módon született gyermek. Az Úr már jelen van a bhakta elméjében, ezért nem meglepő, hogy úgy jelenik meg, mintha a bhakta testéből születne. Az āviveśa szó azt jelzi, hogy az Úr megjelent Vasudeva elméjében. Nem volt szükség arra, hogy Vasudeva kibocsássa a magját. Ez Śrīpāda Śrīdhara Svāmī és Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura véleménye. Śrīla Sanātana Gosvāmī a Vaiṣṇava-toṣaṇīban azt mondja, hogy Vasudeva elméjében felébredt a tudat. Śrīla Vīrarāghava Ācārya szintén kijelenti, hogy Vasudeva a félistenek egyike volt, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége úgy jelent meg az elméjében, mint a tudat ébredése.