HU/SB 10.5.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

gopāḥ parasparaṁ hṛṣṭā
dadhi-kṣīra-ghṛtāmbubhiḥ
āsiñcanto vilimpanto
navanītaiś ca cikṣipuḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

gopāḥ—a tehénpásztorok; parasparam—egymásra; hṛṣṭāḥ—olyan elégedettek voltak; dadhi—túróval; kṣīra—sűrített tejjel; ghṛta-ambubhiḥ—vajjal kevert vízzel; āsiñcantaḥ—locsolták; vilimpantaḥ—bekenték; navanītaiḥ ca—és vajjal; cikṣipuḥ—egymást dobálták.


FORDÍTÁS

A tehénpásztorok örömükben túró, sűrített tej, vaj és víz keverékével locsolták egymás testét, s így élvezték a nagyszerű ünnepséget. Vajjal dobálták egymást, és bekenték vele egymás testét.


MAGYARÁZAT

Ebből a kijelentésből megérthetjük, hogy ötezer évvel ezelőtt nemcsak enni, inni és főzni volt elegendő tej, vaj és túró, de amikor ünnep volt, az emberek korlátlanul dobálták velük egymást. Az emberi társadalomban határtalan mennyiségben használták a tejet, a vajat, a túrót és a hasonló tejtermékeket. Mindenkinek bőségesen volt tej a kamrájában, s az emberek azzal, hogy számtalan ételféleséget készítettek belőle, természetes módon egészségesek voltak. Így élvezték a Kṛṣṇa-tudatos életet.