HU/SB 10.5.18
18. VERS
- tata ārabhya nandasya
- vrajaḥ sarva-samṛddhimān
- harer nivāsātma-guṇai
- ramākrīḍam abhūn nṛpa
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ ārabhya—attól az időtől kezdve; nandasya—Nanda Mahārājának; vrajaḥ—Vrajabhūmi, a tehénvédelem és tehéntartás földje; sarva-samṛddhimān—minden kincsre szert tett; hareḥ nivāsa—az Istenség Legfelsőbb Személyisége lakhelyének; ātma-guṇaiḥ—a transzcendentális tulajdonságaival; ramā-ākrīḍam—a kedvtelések helye a szerencse istennője számára; abhūt—vált; nṛpa—ó, király (Parīkṣit Mahārāja).
FORDÍTÁS
Ó, Parīkṣit Mahārāja! Nanda Mahārāja otthona örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségének és transzcendentális tulajdonságainak hajléka, ezért természetes, hogy mindig teljes gazdagsággal van megáldva. Ám attól kezdve, hogy az Úr Kṛṣṇa megjelent ott, mégis a szerencse istennője kedvteléseinek helyszíne lett.
MAGYARÁZAT
A Brahma-saṁhitā (5.29) kijelenti: lakṣmī-sahasra-śata-sambhrama-sevyamānaṁ govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. Kṛṣṇa hajlékát ezer és ezer szerencseistennő szolgálja örökké. Bárhová megy Kṛṣṇa, természetes, hogy a szerencse istennője Vele él. A szerencseistennők között Śrīmatī Rādhārāṇī a legfőbb. Éppen ezért az, hogy Kṛṣṇa megjelent Vraja földjén, jelezte, hogy a legkiemelkedőbb szerencseistennő, Rādhārāṇī szintén hamarosan megjelenik ott. Nanda Mahārāja hajléka már azelőtt is gazdag volt, és Kṛṣṇa megjelenésével most minden tekintetben gazdag lett.