HU/SB 10.7.24
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
24. VERS
- iti khara-pavana-cakra-pāṁśu-varṣe
- suta-padavīm abalāvilakṣya mātā
- atikaruṇam anusmaranty aśocad
- bhuvi patitā mṛta-vatsakā yathā gauḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti—így; khara—nagyon erős; pavana-cakra—egy forgószéllel; pāṁśu-varṣe—amikor záporként hullott a por és a parányi porszemek; suta-padavīm—fiának helye; abalā—az ártatlan asszony; avilakṣya—nem látva; mātā—mivel az anyja volt; ati-karuṇam—nagyon szánalomraméltóan; anusmarantī—fiára gondolt; aśocat—rendkívüli bánat töltötte el; bhuvi—a földre; patitā—borult; mṛta-vatsakā—aki elvesztette borját; yathā—mint; gauḥ—egy tehén.
FORDÍTÁS
Az erős forgószél porfelhőt kavart fel, így Yaśodā anya nem akadt fia nyomára, s nem értette, miért. A földre rogyott hát, akár a borját vesztett tehén, és szánalomra méltóan keseregni kezdett.