HU/SB 10.7.29
29. VERS
- tam antarikṣāt patitaṁ śilāyāṁ
- viśīrṇa-sarvāvayavaṁ karālam
- puraṁ yathā rudra-śareṇa viddhaṁ
- striyo rudatyo dadṛśuḥ sametāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—Tṛṇāvarta démonnak; antarikṣāt—az égből; patitam—lezuhant; śilāyām—egy kősziklára; viśīrṇa—szétszóródott, különvált; sarva-avayavam—testének minden tagja; karālam—nagyon félelmetes keze és lába; puram—Tripurāsura lakhelye; yathā—ahogy; rudra-śareṇa—az Úr Śiva nyilával; viddham—átszúrta; striyaḥ—valamennyi asszony, a gopīk; rudatyaḥ—noha sírtak, mivel Kṛṣṇát elszakították tőlük; dadṛśuḥ—látták maguk előtt; sametāḥ—mindannyian együtt.
FORDÍTÁS
Miközben az összesereglett gopīk Kṛṣṇa után sírtak, a démon úgy zuhant le az égből kicsavarodott végtagokkal egy hatalmas kősziklára, mintha az Úr Śiva nyila lőtte volna meg, mint Tripurāsurát.
MAGYARÁZAT
A transzcendentális életre az jellemző, hogy amint az Úr bhaktái bánkódnak, azonnal megtapasztalják az Úr transzcendentális cselekedeteit, és transzcendentális boldogságba merülnek. Az ilyen bhaktákat valójában mindig transzcendentális boldogság tölti el, s az efféle látszólagos szerencsétlenségek csupán további ösztönzést adnak erre a boldogságra.