HU/SB 10.8.32
32. VERS
- ekadā krīḍamānās te
- rāmādyā gopa-dārakāḥ
- kṛṣṇo mṛdaṁ bhakṣitavān
- iti mātre nyavedayan
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ekadā—egyszer; krīḍamānāḥ—Kṛṣṇa, aki még nagyobb lett, most más, Vele egykorú gyerekekkel játszott; te—ők; rāma-ādyāḥ—Balarāma és mások; gopa-dārakāḥ—a többi fiú, akik ugyanott, a tehénpásztorok lakta környéken születtek; kṛṣṇaḥ mṛdam bhakṣitavān—ó, mama, Kṛṣṇa földet evett (így panaszkodtak); iti—így; mātre—Yaśodā anyának; nyavedayan—elmondták.
FORDÍTÁS
Egy napon, amikor Kṛṣṇa kis pajtásaival, Balarāmával és a gopák többi fiával játszott, barátai mind Yaśodā anyához mentek, s árulkodni kezdtek. „Mama! Kṛṣṇa földet evett!” — mondták neki.
MAGYARÁZAT
Íme Kṛṣṇa újabb transzcendentális cselekedete, melyet azért talált ki, hogy megörvendeztesse a gopīkat. Először azért panaszkodtak Kṛṣṇára Yaśodā anyánál, mert lopott, Yaśodā anya azonban nem szidta meg Őt. Most, hogy Yaśodā anya méregbe guruljon, s megdorgálja Kṛṣṇát, megint árulkodni kezdtek, hogy Kṛṣṇa földet evett.