HU/SB 10.8.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

kasmān mṛdam adāntātman
bhavān bhakṣitavān rahaḥ
vadanti tāvakā hy ete
kumārās te ’grajo ’py ayam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kasmāt—miért; mṛdam—földet; adānta-ātman—te nyughatatlan fiú; bhavān—Te; bhakṣitavān—ettél; rahaḥ—egy magányos helyen; vadanti—panaszkodnak; tāvakāḥ—a barátaid és játszótársaid; hi—valójában; ete—ők mindannyian; kumārāḥ—fiúk; te—Tiéd; agrajaḥ—bátyád; api—szintén (megerősíti); ayam—ezt.


FORDÍTÁS

Kedves Kṛṣṇa, miért vagy olyan féktelen, hogy most titokban földet ettél? Minden pajtásod, még bátyád, Balarāma is ezt mondta Rólad. Hogy lehet ez?


MAGYARÁZAT

Yaśodā anyát aggasztotta Kṛṣṇa féktelen rosszalkodása. Háza teli volt édességgel. Miért kellett hát izgő-mozgó fiának titokban földet ennie? Kṛṣṇa válaszolt: „Kedves anyám! Összeszövetkeztek Ellenem, s bepanaszoltak nálad, hogy megbüntess! A bátyám, Balarāma is csatlakozott hozzájuk. Igazából Én nem csináltam ilyet. Hidd el, igazat mondok! Ne légy mérges, és ne büntess meg!”