HU/SB 3.1.27
27. VERS
- kaccit kurūṇāṁ paramaḥ suhṛn no
- bhāmaḥ sa āste sukham aṅga śauriḥ
- yo vai svasṝṇāṁ pitṛvad dadāti
- varān vadānyo vara-tarpaṇena
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kaccit–vajon; kurūṇām–a Kuruknak; paramaḥ–legnagyobb; suhṛt–jóakarója; naḥ–miénk; bhāmaḥ–sógor; saḥ–ő; āste–van; sukham–boldog; aṅga–ó, Uddhava; śauriḥ–Vasudeva; yaḥ–aki; vai–bizonyára; svasṝṇām–a húgoknak; pitṛ-vat–mint egy apa; dadāti–ad; varān–mindent, amire vágynak; vadānyaḥ–nagylelkű; vara–feleség; tarpaṇena–azzal, hogy elégedetté teszi.
FORDÍTÁS
[Kérlek, áruld el,] jól van-e Vasudeva, a Kuruk legjobb barátja, sógorunk? Vasudeva olyan nagylelkű! Húgaival úgy bánik, mintha apjuk lenne, és mindig örömet okoz feleségeinek.
MAGYARÁZAT
Az Úr Kṛṣṇa apjának, Vasudevának tizenhat felesége volt, s közéjük tartozott Pauravī – más néven Rohiṇī – is, Baladeva anyja és Vidura nővére. Vasudeva tehát Vidura nővérének a férje volt, és így sógorok voltak. Vasudeva húga, Kuntī Pāṇḍunak, Vidura bátyjának felesége volt, így Vasudeva ezen az ágon is Vidura sógora volt. Kuntī fiatalabb volt Vasudevánál, és egy bátynak kötelessége volt úgy bánni húgaival, mintha a leányai lennének. Vasudeva húga iránti mély szeretetében bőkezűen mindent megadott Kuntīnak, amire csak szüksége volt. Feleségei sohasem voltak elégedetlenek, és húgának is megadta mindazt, amire vágyott. Különös gonddal ügyelt Kuntīra amiatt, hogy olyan fiatalon özvegysorsra jutott. Miközben Vasudeváról kérdezte Uddhavát, Vidura felidézte emlékeit sógoráról és rokonairól.