HU/SB 3.16.16


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

ṛṣaya ūcuḥ
na vayaṁ bhagavan vidmas
tava deva cikīrṣitam
kṛto me ’nugrahaś ceti
yad adhyakṣaḥ prabhāṣase


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ṛṣayaḥ–a bölcsek; ūcuḥ–mondták; na–nem; vayam–mi; bhagavan–ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége; vidmaḥ–tudtuk; tava–Tiéd; deva–ó, Urunk; cikīrṣitam–amit kívánsz tőlünk; kṛtaḥ–megtéve; me–Nekem; anugrahaḥ–szívesség; ca–és; iti–így; yat–amely; adhyakṣaḥ–a legfelsőbb uralkodó; prabhāṣase–mondod.


FORDÍTÁS

A bölcsek így szóltak: Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége! Nem értjük, mit vársz tőlünk, mert bár Te vagy mindenki fölött a legfelsőbb uralkodó, a mi érdekünkben szólsz, mintha jót tettünk volna Veled.


MAGYARÁZAT

A bölcsek megértették, hogy a mindenki fölött álló Istenség Legfelsőbb Személyisége úgy beszél, mintha Ő követett volna el hibát. Éppen ezért nehezen fogták fel az Úr szavait, ám annyit megértettek, hogy az Úr csak azért beszél ilyen alázatosan, hogy irántuk érzett végtelen kegyét és jóindulatát kimutassa.