HU/SB 3.16.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

yaṁ vānayor damam adhīśa bhavān vidhatte
vṛttiṁ nu vā tad anumanmahi nirvyalīkam
asmāsu vā ya ucito dhriyatāṁ sa daṇḍo
ye ’nāgasau vayam ayuṅkṣmahi kilbiṣeṇa


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yam–ami; –vagy; anayoḥ–mindkettőjüknek; damam–büntetés; adhīśa–ó, Urunk; bhavān–Te; vidhatte–jutalmazol; vṛttim–jobb létforma; nu–bizonyára; –vagy; tat–az; anumanmahi–elfogadjuk; nirvyalīkam–kettősség nélkül; asmāsu–nekünk; –vagy; yaḥ–bármelyik; ucitaḥ–megfelelő; dhriyatām–kaphatnak; saḥ–az; daṇḍaḥ–büntetés; ye–aki; anāgasau–bűntelen; vayam–mi; ayuṅkṣmahi–kiosztott; kilbiṣeṇa–egy átokkal.


FORDÍTÁS

Ó, Urunk! Minden kétszínűség nélkül elfogadunk bármilyen büntetést, amit erre a két ártatlan lényre vagy ránk kiszabsz. Tudjuk, hogy két bűntelent átkoztunk meg.


MAGYARÁZAT

A négy bölcs, a Kumārák most már bánják, hogy megátkozták a két ajtónállót, Jayát és Vijayát, mert rádöbbentek, hogy akik az Úr szolgálatát végzik, sohasem hibáztathatók semmiért. Azt mondják, hogy akinek fenntartás nélküli hite van az Úr szolgálatában, vagy valóban az Úr transzcendentális szerető szolgálatába merül, az rendelkezik a félistenek összes jó tulajdonságával. Ezért egy bhaktát nem lehet okolni semmiért. Még ha azt látjuk, hogy véletlenül vagy a körülmények hatására hibát követ el, akkor sem szabad azt nagyon komolyan vennünk. A Kumārák megbánták, hogy megátkozták Jayát és Vijayát, s most úgy gondolják, a szenvedély és tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, ezért készek elfogadni bármilyen büntetést az Úrtól. Ha bhaktákról van szó, sohase próbáljunk meg hibákat keresni. A Bhagavad-gītā szintén megerősíti, hogy azt a bhaktát, aki hűségesen szolgálja a Legfelsőbb Urat, még akkor is sādhunak, szentnek kell tekinteni, ha súlyos hibát követ el. Korábbi szokásai miatt lehet, hogy rosszat tesz, de mivel az Úr szolgálatát végzi, hibás tettét nem szabad túlságosan komolyan venni.