HU/SB 3.16.37
37. VERS
- viśvasya yaḥ sthiti-layodbhava-hetur ādyo
- yogeśvarair api duratyaya-yogamāyaḥ
- kṣemaṁ vidhāsyati sa no bhagavāṁs tryadhīśas
- tatrāsmadīya-vimṛśena kiyān ihārthaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viśvasya–az univerzumnak; yaḥ–aki; sthiti–fenntartás; laya–pusztítás; udbhava–teremtés; hetuḥ–az ok; ādyaḥ–a legősibb személy; yoga-īśvaraiḥ–a yoga mesterei által; api–még; duratyaya–nem lehet könnyen megérteni; yoga-māyaḥ–az Úr yogamāyā energiája; kṣemam–jó; vidhāsyati–tenni fog; saḥ–Ő; naḥ–nekünk; bhagavān–az Istenség Legfelsőbb Személyisége; tri-adhīśaḥ–az anyagi természet három kötőerejének irányítója; tatra–ott; asmadīya–a miénkkel; vimṛśena–meggondolás; kiyān–mi; iha–ebben a kérdésben; arthaḥ–cél.
FORDÍTÁS
Kedves fiaim! Az Úr a természet három kötőerejének irányítója, s Ő felelős az univerzum teremtéséért, fenntartásáért és pusztításáért is. Csodálatos teremtő energiáját, yogamāyāt még a yoga mesterei sem értik meg egykönnyen. A legősibb személy, az Istenség Személyisége jön majd el, hogy megmentsen minket. Hogyan lehetnénk hát az Úr hasznára azzal, hogy ezen töprengünk?
MAGYARÁZAT
Ha az Istenség Legfelsőbb Személyisége tesz valamit, az nem szabad, hogy megzavarjon bennünket, még akkor sem, ha szerencsétlenségnek gondoljuk. Néha például azt látjuk, hogy egy nagy prédikátort megölnek, vagy épp rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie, mint Haridāsa Ṭhākurának. Haridāsa Ṭhākura csodálatos bhakta volt, aki azért jött az anyagi világba, hogy teljesítse az Úr vágyát és prédikálja dicsőségét, ám a kazi emberei huszonkét piactéren verték meg. Az Úr Jézus Krisztust keresztre feszítették, Prahlāda Mahārājának pedig számtalan megpróbáltatáson kellett keresztülmennie. A Pāṇḍavák, Kṛṣṇa közeli barátai elvesztették királyságukat, feleségüket a Kuruk megsértették, és tengernyi gyötrelemmel kellett megküzdeniük. Nem szabad zavarba jönnünk annak láttán, hogyan érik ezek a szerencsétlenségek a bhaktákat. Meg kell értenünk, hogy minden bizonnyal a Legfelsőbb Úr terve áll az események mögött. A Bhāgavatam azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a bhaktát sohasem rendítik meg az efféle megpróbáltatások – még a nehézségeket is az Úr kegyének tekinti. Az, aki a legnehezebb körülmények közepette is tovább szolgálja az Urat, minden kétséget kizárva visszatér Istenhez, a Vaikuṇṭha bolygókra. Az Úr Brahmā biztosította a félisteneket: nincsen értelme arról beszélniük, mi okozta a sötétséget, mert valójában a Legfelsőbb Úr rendelte el. Brahmā tudta ezt, mert nagy bhakta volt, s megértette az Úr tervét.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Harmadik Énekének tizenhatodik fejezetéhez, melynek címe: „A bölcsek megátkozzák Vaikuṇṭha két ajtónállóját, Jayát és Vijayát”.