HU/SB 3.17.17
17. VERS
- divi-spṛśau hema-kirīṭa-koṭibhir
- niruddha-kāṣṭhau sphurad-aṅgadā-bhujau
- gāṁ kampayantau caraṇaiḥ pade pade
- kaṭyā sukāñcyārkam atītya tasthatuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
divi-spṛśau—az eget megérintve; hema—arany; kirīṭa—sisakjuknak; koṭibhiḥ—csúcsukkal; niruddha—elzárták; kāṣṭhau—az irányok; sphurat—ragyogó; aṅgadā—karkötők; bhujau—akinek karjain; gām—a föld; kampayantau—remegve; caraṇaiḥ—lábukkal; pade pade—minden lépésnél; kaṭyā—derekukkal; su-kāñcyā—gyönyörű, díszes övekkel; arkam—a nap; atītya—felülmúlni; tasthatuḥ—álltak.
FORDÍTÁS
Testük olyan hatalmasra nőtt, hogy arany koronáik csúcsa szinte az égig ért. Eltakarták a négy égtájat, s a föld minden lépésüknél megremegett. Karjaikat ragyogó karkötők díszítették, és amikor megálltak, úgy tűnt, hogy derekukkal, melyet a legkiválóbb, legcsodálatosabb övek ékesítettek, eltakarják a napot.
MAGYARÁZAT
A démonikus civilizációban az emberek csupán azzal törődnek, hogy olyan testre tegyenek szert, hogy amikor az utcán járnak, remegjen a föld a lépteik nyomán, s amikor felegyenesednek, takarják el a napot s a négy égtájat. Ha egy fajt erős testfelépítés jellemez, országukat anyagi szempontból a világ legfejlettebb országai közé sorolják.