HU/SB 3.17.29
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
29. VERS
- sa evam utsikta-madena vidviṣā
- dṛḍhaṁ pralabdho bhagavān apāṁ patiḥ
- roṣaṁ samutthaṁ śamayan svayā dhiyā
- vyavocad aṅgopaśamaṁ gatā vayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—Varuṇa; evam—így; utsikta—felfuvalkodott; madena—önteltséggel; vidviṣā—az ellenség által; dṛḍham—mélyen; pralabdhaḥ—kigúnyolta; bhagavān—imádandó; apām—a vizeknek; patiḥ—az ura; roṣam—düh; samuttham—feltámadt; śamayan—uralkodva rajta; svayā dhiyā—értelmével; vyavocat—válaszolt; aṅga—ó, kedves; upaśamam—elállni a harctól; gatāḥ—ment; vayam—mi.
FORDÍTÁS
A vizek imádott urát elöntötte a düh, amikor ellenfele, kinek önteltsége nem ismert határt, így gúnyt űzött belőle. Értelmével azonban megfékezte dühét, mely feltámadt benne, s így válaszolt: „Ó, kedvesem, én távol maradok minden csatától, hiszen öreg vagyok már a harchoz!”
MAGYARÁZAT
Amint láthatjuk, a háborúskodó materialisták minden ok nélkül örökké harcra uszítanak.