HU/SB 3.20.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

yā vā kācit tvam abale
diṣṭyā sandarśanaṁ tava
utsunoṣīkṣamāṇānāṁ
kanduka-krīḍayā manaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

—akárki; —vagy; kācit—bárki; tvam—te; abale—ó, gyönyörű leány; diṣṭyā—szerencsésen; sandarśanam—láttán; tava—neked; utsunoṣi—felkavarod; īkṣamāṇānām—a szemlélőknek; kanduka—egy labdával; krīḍayā—játszva; manaḥ—az elme.


FORDÍTÁS

Bárki is vagy, ó, gyönyörű leány, szerencsések vagyunk, hogy láthatunk téged! Egy labdával játszadozva felkavartad mindazok elméjét, akik csak megpillantottak.


MAGYARÁZAT

A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált mantrán meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet; tartózkodnia kell minden élvezettől, hogy kigyógyuljon betegségéből. Anyagi létünk hasonló módon beteges helyzet. Ha valaki valódi érzéki élvezetre vágyik, meg kell szabadulnia az anyagi lét kötelékeitől. A lelki életben vég nélküli érzéki örömöt élvezhetünk. Az anyagi és a lelki élvezet között az a különbség, hogy az anyagi élvezet véges. Még az anyagi szexuális életet sem élvezheti valaki sokáig; ám ha lemond a szexuális élvezetről, elkezdheti a lelki életet, amely sohasem ér véget. A Bhāgavatam (SB 5.5.1) kijelenti, hogy a brahma-saukhya, a lelki boldogság ananta, vagyis végtelen. Az ostoba teremtményeket elbűvöli az anyag szépsége, és azt gondolják, hogy amit nyújt, az valódi élvezet, noha valójában nem az.