HU/SB 3.24.11
11. VERS
- sabhājayan viśuddhena
- cetasā tac-cikīrṣitam
- prahṛṣyamāṇair asubhiḥ
- kardamaṁ cedam abhyadhāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sabhājayan—imádva; viśuddhena—tiszta; cetasā—szívvel; tat—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; cikīrṣitam—eljövendő cselekedetek; prahṛṣyamāṇaiḥ—örömteli; asubhiḥ—érzékekkel; kardamam—Kardama Muninak; ca—és Devahūti; idam—ezt; abhyadhāt—mondta.
FORDÍTÁS
Miután Brahmā örvendező érzékekkel és tiszta szívvel imádta a Legfelsőbb Urat eljövendő tetteiért, melyet inkarnációként hajt majd végre, a következőképpen szólt Kardamához és Devahūtihoz:
MAGYARÁZAT
Ahogy azt a Bhagavad-gītā negyedik fejezete elmagyarázza, mindazokat, akik megértik az Istenség Legfelsőbb Személyisége transzcendentális cselekedeteit, megjelenését és eltávozását, felszabadultnak kell tekintenünk. Brahmā ennek alapján tehát felszabadult lélek. Noha ő a felelős ezért az anyagi világért, nem egészen olyan, mint egy közönséges élőlény. Mivel a közönséges élőlényekre jellemző ostobaság nagy részétől megszabadult, ismerte az Istenség Legfelsőbb Személyiségének megjelenését. Éppen ezért imádta az Úr cselekedeteit, és örömteli szívvel dicsőítette Kardama Munit is, mivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége az ő fiaként jelent meg, mint Kapila. Aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségének apjává válhat, az bizonyára nagy bhakta. Van egy vers, amelyben egy brāhmaṇa elmondja, hogy nem tudja, mik azok a Védák, és mik azok a Purāṇák, de míg mások a Védákra és a Purāṇákra kíváncsiak, őt egyedül Nanda Mahārāja érdekli, aki Kṛṣṇa apjaként jelent meg. Ez a brāhmaṇa Nanda Mahārāját akarta imádni, mert az Istenség Legfelsőbb Személyisége gyermekként az ő házának kertjében kúszott-mászott. Ilyenek a bhakták érzései. Mily dicsőségessé is válik egy híres bhakta, ha az Istenség Legfelsőbb Személyisége a fiaként jelenik meg! Brahmā ezért nemcsak Kapilát, Isten inkarnációját imádta, hanem „apját”, Kardama Munit is magasztalta.