HU/SB 3.24.31
31. VERS
- tāny eva te ’bhirūpāṇi
- rūpāṇi bhagavaṁs tava
- yāni yāni ca rocante
- sva-janānām arūpiṇaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tāni—azok; eva—valóban; te—Tiéd; abhirūpāṇi—alkalmas; rūpāṇi—formák; bhagavan—ó, Uram; tava—Tiéd; yāni yāni—bármelyik; ca—és; rocante—kellemesek; sva-janānām—saját bhaktáidnak; arūpiṇaḥ—annak, akinek nincsen anyagi formája.
FORDÍTÁS
Drága Uram! Noha nem rendelkezel anyagi formával, számtalan formád van. Ezek valóban a Te transzcendentális formáid, melyek örömet okoznak bhaktáidnak.
MAGYARÁZAT
A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy az Úr az egyetlen Abszolút, mégis ananta, azaz számtalan formája van. Advaitam acyutam anādim ananta-rūpam. Az Úr az eredeti forma, mégis számtalan formával rendelkezik. Ezt a sokféle formát transzcendentálisan nyilvánítja meg, különféle bhaktái tetszése szerint. Egyszer Hanumān, az Úr Rāmacandra hűséges bhaktája kijelentette: tudja, hogy Nārāyaṇa, Lakṣmī férje és Rāma, Sītā férje egy és ugyanaz, s hogy nincsen különbség Lakṣmī és Sītā között, ami azonban őt illeti, ő az Úr Rāmát szereti. Éppen így vannak bhakták, akik Kṛṣṇa eredeti formáját imádják. Amikor azt mondjuk „Kṛṣṇa”, akkor az Úr valamennyi formájára utalunk — nemcsak Kṛṣṇára, de Rāmára, Nṛṣiṁhára, Varāhára, Nārāyaṇára és így tovább. A változatos transzcendentális formák egyidejűleg léteznek. Erről szintén beszél a Brahma-saṁhitā: rāmādi mūrtiṣu . . . nānāvatāram. Számtalan formában létezik, de egyik formája sem anyagi. Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy arūpiṇaḥ — „forma nélküli” — azt jelenti, hogy nincsen anyagi formája. Az Úr rendelkezik formával; másképp nem állhatna a versben, hogy tāny eva te ’bhirūpāṇi rūpāṇi bhagavaṁs tava: „Rendelkezel formákkal, de azok nem anyagiak. Nincsen anyagi formád, de számtalan lelki, transzcendentális formád van.” A māyāvādī filozófusok nem értik meg az Úr transzcendentális formáit, s így kiábrándultan azt mondják, hogy a Legfelsőbb Úr személytelen. Ez azonban nem így van. Ha van forma, akkor mindig van egy személy. Sok védikus írás az Urat puruṣaként említi meg, ami azt jelenti, hogy „az eredeti forma, az eredeti élvező”. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr nem rendelkezik anyagi formával, ám a különböző bhakták vágya szerint egyidejűleg sok formában létezik, például Rāmaként, Nṛṣiṁhaként, Varāhaként, Nārāyaṇaként és Mukundaként. Ezer és ezer formája van, de azok mindegyike viṣṇu-tattva, Kṛṣṇa.