HU/SB 3.25.29
29. VERS
- yo yogo bhagavad-bāṇo
- nirvāṇātmaṁs tvayoditaḥ
- kīdṛśaḥ kati cāṅgāni
- yatas tattvāvabodhanam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—ami; yogaḥ—a misztikus yoga folyamata; bhagavat-bāṇaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; nirvāṇa-ātman—ó, nirvāṇa megtestesülése; tvayā—Általad; uditaḥ—elmagyarázott; kīdṛśaḥ—milyen természetnek; kati—mennyi; ca—és; aṅgāni—ágak; yataḥ—ami által; tattva—az igazságnak; avabodhanam—megértés.
FORDÍTÁS
Elmagyaráztad, hogy a misztikus yoga-rendszer az Istenség Legfelsőbb Személyiségét helyezi a középpontba, s célja az, hogy gyakorlója teljesen véget vessen az anyagi létezésnek. Kérlek, ismertesd meg velem ennek a yoga-rendszernek a természetét! Hány út van, amelyen haladva az ember valóban megértheti ezt a fenséges yogát?
MAGYARÁZAT
Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van — a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés —, a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei:
- a hallás,
- az éneklés,
- az emlékezés,
- az imák felajánlása,
- az Úr templomi imádata,
- a Neki végzett szolgálat,
- utasításainak teljesítése,
- a barátkozás Vele s végül az, hogy
- mindent feláldozunk a szolgálata érdekében.
A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok yogī elbukott már, többek között Viśvāmitra is. Ám ha a bhakti-yogīk egyszer eljutnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, sohasem térnek vissza ebbe az anyagi világba, ahogyan azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. Yad gatvā na nivartante (BG 15.6): ha valaki eljut a lelki világba, sohasem tér többé vissza. Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti (BG 4.9): jelen teste elhagyása után nem tér vissza újra, hogy elfogadjon egy anyagi testet. A nirvāṇa nem vet véget a lélek létének. A lélek örökké létezik, ezért nirvāṇa azt jelenti, hogy az anyagi lét ér véget, az anyagi lét vége pedig azt jelenti, hogy az ember hazatér, vissza Istenhez.
Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme, a válasz. Ha az ember nem emelkedik fel a Vaikuṇṭha bolygókra, és nem kerül közvetlen kapcsolatba az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akkor minden esélye megvan arra, hogy visszaessen, még a személytelen Brahman-megvalósítás vagy a meditáció eksztatikus transzának szintjéről is. Egy másik szó, a bhagavad-bāṇaḥ szintén nagyon jelentős ebben a versben. Bāṇaḥ nyilat jelent. A bhakti-yoga folyamata olyan, mint egy nyíl, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét veszi célba. A bhakti-yoga folyamata sohasem tereli az embert a személytelen Brahman ragyogás vagy a Paramātmā megvalósítás célja felé. Ez a bāṇaḥ, vagy nyílvessző, olyan hegyes és gyors, hogy egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez megy, áthatolva a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā régióin.