HU/SB 3.25.5


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

maitreya uvāca
pitari prasthite ’raṇyaṁ
mātuḥ priya-cikīrṣayā
tasmin bindusare ’vātsīd
bhagavān kapilaḥ kila


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

maitreyaḥ uvāca—Maitreya mondta; pitari—amikor az apa; prasthite—távozott; araṇyam—az erdőbe; mātuḥ—anyja; priya-cikīrṣayā—arra vágyva, hogy örömet okozzon neki; tasmin—azon; bindusare—a Bindu-sarovara tó; avātsīt—maradt; bhagavān—az Úr; kapilaḥ—Kapila; kila—valóban.


FORDÍTÁS

Maitreya így szólt: Amikor Kardama az erdőbe vonult, az Úr Kapila ott maradt a Bindu-sarovara partján, hogy örömet szerezzen anyjának, Devahūtinak.


MAGYARÁZAT

Apja távollétében a felnőtt fiúnak kötelessége, hogy gondoskodjon anyjáról, és hogy legjobb képessége szerint szolgálja őt, hogy az ne érezze a férjétől való elválás fájdalmát, a férjre pedig az a kötelesség hárul, hogy azonnal távozzon otthonról, amint felnőtt fia gondoskodni tud feleségéről, és kézben tudja tartani a családi ügyeket. Ez a családos élet védikus rendszere. Az embernek nem szabad haláláig a családos élet bonyodalmaiba merülni    —    el kell hagynia otthonát. Családjáról és feleségéről a felnőtt fiú gondoskodhat.