HU/SB 3.30.4
4. VERS
- jantur vai bhava etasmin
- yāṁ yāṁ yonim anuvrajet
- tasyāṁ tasyāṁ sa labhate
- nirvṛtiṁ na virajyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jantuḥ—az élőlény; vai—bizonyára; bhave—a világi létben; etasmin—ez; yām yām—bármi; yonim—fajok; anuvrajet—elérheti; tasyām tasyām—abban; saḥ—ő; labhate—eléri; nirvṛtim—elégedettség; na—nem; virajyate—ellenzi.
FORDÍTÁS
Bármilyen fajban jelenik meg az élőlény, bizonyos elégedettséget érez abban a fajban, és sohasem ellenzi, hogy ilyen helyzetben legyen.
MAGYARÁZAT
Amikor az élőlény elégedettséget érez egy bizonyos testben, még a akkor is, ha az a legvisszataszítóbb, illúziónak nevezik. Egy jobb helyzetben lévő ember elégedetlen lehet egy alacsonyabb szinten álló ember életszínvonalával, ám az alacsonyabb szinten álló ember māyā, a külső energia varázsának hatására elégedett a helyzetével. Māyā működésének két szakasza van. Az egyiket prakṣepātmikānak, a másikat āvaraṇātmikānak nevezik. Āvaraṇātmikā azt jelenti, hogy „befed”, prakṣepātmikā pedig azt, hogy „lehúz”. Egy materialista ember vagy egy állat bármilyen élethelyzetben elégedett, mert tudását māyā hatása befedi. Alacsonyabb szinten, az alacsonyabb rendű fajokban a tudat olyan csekély mértékben fejlett, hogy az élőlény nem tudja, boldog-e vagy épp szenved. Ezt nevezik āvaraṇātmikānak. Még egy ürüléken élő disznó is boldognak érzi magát, noha az, aki magasabb szintű életet él, látja, hogy a disznó ürüléket eszik. Milyen visszataszító is az ilyen élet!