HU/SB 3.8.19
19. VERS
- sa ittham udvīkṣya tad-abja-nāla-
- nāḍībhir antar-jalam āviveśa
- nārvāg-gatas tat-khara-nāla-nāla-
- nābhiṁ vicinvaṁs tad avindatājaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ–ő (Brahmā); ittham–ily módon; udvīkṣya–elmélkedve; tat–az; abja–lótusz; nāla–szár; nāḍībhiḥ–a cső által; antaḥ-jalam–a vízben; āviveśa–belement; na–nem; arvāk-gataḥ–annak ellenére, hogy belement; tat-khara-nāla–a lótusz szára; nāla–cső; nābhim–a köldöknek; vicinvan–sokat gondolva rá; tat–az; avindata–megértette; ajaḥ–a magától született.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmā ekképpen elmélkedett, majd a lótusz szárának csatornáján keresztül leereszkedett a vízbe. Ám annak ellenére, hogy behatolt a szárba s közelebb került Viṣṇu köldökéhez, a gyökérre nem talált rá.
MAGYARÁZAT
Az ember egyéni törekvése következtében közelebb kerülhet az Úrhoz, de az Úr kegye nélkül nem juthat el a végső pontig. Az Urat csakis az odaadó szolgálat révén lehet megérteni, ahogyan azt a Bhagavad-gītā (BG 18.55) is megerősíti: bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ.