HU/SB 4.13.40


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


40. VERS

sa śarāsanam udyamya
mṛgayur vana-gocaraḥ
hanty asādhur mṛgān dīnān
veno ’sāv ity arauj janaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—az a Vena nevű fiú; śarāsanam—az íját; udyamya—felvéve; mṛgayuḥ—a vadász; vana-gocaraḥ—az erdőbe ment; hanti—ölni szokott; asādhuḥ—mert nagyon kegyetlen; mṛgān—őzek; dīnān—szegény; venaḥ—Vena; asau—ott van; iti—így; araut—kiáltott; janaḥ—minden ember.


FORDÍTÁS

A kegyetlen fiú íjába illesztett nyilaival járta az erdőt, és minden ok nélkül gyilkolta az ártatlan őzeket. Bárhol jelent meg, az emberek kiáltozni kezdtek: „Jön a kegyetlen Vena! Jön a kegyetlen Vena!”


MAGYARÁZAT

A kṣatriyák csak azért vadászhatnak az erdőben, hogy elsajátítsák az ölés tudományát, s nem azért, hogy állatokat pusztítsanak el, s aztán megegyék őket stb. Az országban a kṣatriya királyoktól néha elvárták, hogy fejét vegyék a bűnösöknek, ezért vadászhattak az erdőben. Aṅga király fia, Vena rossz anyától született, ezért rendkívül kegyetlen volt, s az volt a szokása, hogy fölöslegesen pusztította az állatokat az erdőben. Amikor a környékbeliek meglátták, rémülten kiáltoztak: „Jön Vena! Jön Vena!” Már gyerekkorában rettegésben tartotta az embereket.