HU/SB 4.20.35-36
35-36. VERSEK
- devarṣi-pitṛ-gandharva-
- siddha-cāraṇa-pannagāḥ
- kinnarāpsaraso martyāḥ
- khagā bhūtāny anekaśaḥ
- yajñeśvara-dhiyā rājñā
- vāg-vittāñjali-bhaktitaḥ
- sabhājitā yayuḥ sarve
- vaikuṇṭhānugatās tataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
deva—a félistenek; ṛṣi—a nagy bölcsek; pitṛ—Pitṛloka lakói; gandharva—Gandharvaloka népe; siddha—Siddhaloka lakói; cāraṇa—Cāraṇaloka lakói; pannagāḥ—annak a bolygónak a lakói, ahol a kígyók élnek; kinnara—a Kinnara bolygók lakói; apsarasaḥ—Apsaroloka lakói; martyāḥ—a földi bolygók lakói; khagāḥ—madarak; bhūtāni—más élőlények; anekaśaḥ—sok; yajña-īśvara-dhiyā—azzal a tökéletes megértéssel rendelkezve, miszerint ő a Legfelsőbb Úr szerves része; rājñā—a király által; vāk—édes szavakkal; vitta—gazdagság; añjali—összetett kézzel; bhaktitaḥ—az odaadó szolgálat szellemében; sabhājitāḥ—miután megfelelő szertartással imádták; yayuḥ—mentek; sarve—mindannyian; vaikuṇṭha—Viṣṇunak, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; anugatāḥ—követői; tataḥ—arról a helyről.
FORDÍTÁS
Pṛthu király szertartással imádta a félisteneket, a nagy bölcseket, Pitṛloka, Gandharvaloka, Siddhaloka, Cāraṇaloka, Pannagaloka, Kinnaraloka, Apsaroloka, a földi bolygók és a madarak bolygójának lakóit, valamint az áldozati arénában megjelent többi élőlényt. Összetett kezekkel imádta valamennyiüket, az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes társaival együtt, kedves szavakkal és tengernyi kinccsel megajándékozva őket. A szertartás után az Úr Viṣṇu nyomában haladva mindannyian visszatértek saját hajlékaikra.
MAGYARÁZAT
A modern, úgynevezett „tudományos” társadalomban nagyon elterjedt az az elképzelés, hogy más bolygókon nincs élet, és csak ezen a bolygón léteznek intelligenciával és tudományos ismeretekkel rendelkező élőlények. A védikus írások azonban nem fogadják el ezt az ostoba feltevést. A védikus bölcselet követői teljesen tisztában vannak azzal, hogy a különböző bolygókon különböző élőlények élnek, például a félistenek, a bölcsek, a pitāk, a gandharvák, a pannagák, a kinnarák, a cāraṇák, a siddhák és az apsarāk. A Védákból megtudhatjuk, hogy minden bolygón — nemcsak az anyagi világban, hanem a lelki világban is — sokféle élőlény él. Ezek az élőlények egyformán lelki természetűek, és minőség tekintetében megegyeznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, a testük mégis különböző, mert a lélek a nyolc anyagi elem, a föld, a víz, a tűz, a levegő, az éter, az elme, az intelligencia és a hamis ego révén ölt testet. A lelki világban azonban nincs ilyen különbség a test és a testet öltött között. Az anyagi világban megkülönböztető vonások nyilvánulnak meg a különféle bolygókon élő különféle testeken. A védikus írások teljes ismeretet nyújtanak arról, hogy minden anyagi és lelki bolygón más és más intelligenciájú lények élnek. A Föld a Bhūrloka bolygórendszerhez tartozik. A Bhūrloka felett hat, alatta pedig hét bolygórendszer van, ezért a teljes univerzumot caturdaśa-bhuvanának nevezik, ami azt jelzi, hogy tizennégy bolygórendszert ölel fel. Az anyagi világűr bolygórendszerein túl létezik egy másik űr, a paravyoma, azaz a lelki űr, ahol a lelki bolygók találhatók. E bolygók lakói sokféle szerető szolgálatot végeznek az Úrnak, amely különféle rasākat, kapcsolatokat foglal magában: dāsya-rasát, sakhya-rasát, vātsalya-rasát, mādhurya-rasát és mindenek felett a parakīya-rasát. Ez a parakīya-rasa, a szerelmi kapcsolat a Kṛṣṇalokára jellemző, ahol az Úr Kṛṣṇa él. Ezt a bolygót Goloka Vṛndāvanának is nevezik, és noha az Úr Kṛṣṇa mindig itt él, ezzel egy időben millió és millió formába terjeszti ki Magát. E formák egyikében jelenik meg ezen az anyagi bolygón is egy különleges helyen, melyet Vṛndāvana-dhāmaként ismernek, s ahol ugyanazokat a kedvteléseit mutatja be, mint a lelki világban, az eredeti Goloka Vṛndāvana-dhāmában, hogy vonzódást ébresszen a feltételekhez kötött lelkekben, s azok hazatérjenek, vissza Istenhez.