HU/SB 4.21.45


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


45. VERS

maitreya uvāca
iti bruvāṇaṁ nṛpatiṁ
pitṛ-deva-dvijātayaḥ
tuṣṭuvur hṛṣṭa-manasaḥ
sādhu-vādena sādhavaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

maitreyaḥ uvāca—a nagy bölcs, Maitreya folytatta; iti—így; bruvāṇam—beszéd közben; nṛ-patim—a király; pitṛ—Pitṛloka lakói; deva—a félistenek; dvi-jātayaḥ—és a kétszerszületettek (a brāhmaṇák és a vaiṣṇavák); tuṣṭuvuḥ—elégedettek; hṛṣṭa-manasaḥ—elméjük teljesen megnyugodott; sādhu-vādena—jókívánságokkal; sādhavaḥ—minden megjelent szent.


FORDÍTÁS

A nagy szent, Maitreya folytatta: Miután végighallgatták Pṛthu Mahārāja szép szavait, a találkozóra összesereglett félistenek, Pitṛloka lakói, a brāhmaṇák és a szentek jókívánságaikat kifejezve köszöntötték a királyt.


MAGYARÁZAT

Amikor valaki egy találkozó alkalmával szép beszédet mond, a hallgatóság gratulál neki, s jókívánságait a sādhu, sādhu szavakkal fejezi ki. Ezt nevezik sādhu-vādának. A szentek, a pitāk (Pitṛloka lakói) és a félistenek, akik részt vettek az összejövetelen, s hallották Pṛthu Mahārāját, valamennyien így kiáltottak: sādhu, sādhu!, hogy jókívánságaikat fejezzék ki. Mindannyian elismerték Pṛthu Mahārāja nemes küldetését, s tökéletesen elégedettek voltak.