HU/SB 4.21.48
48. VERS
- vīra-varya pitaḥ pṛthvyāḥ
- samāḥ sañjīva śāśvatīḥ
- yasyedṛśy acyute bhaktiḥ
- sarva-lokaika-bhartari
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vīra-varya—a legjobb a harcosok között; pitaḥ—az apa; pṛthvyāḥ—a földgolyónak; samāḥ—egyidős vele; sañjīva—élj; śāśvatīḥ—örökké; yasya—akinek; īdṛśī—mint ez; acyute—a Legfelsőbbnek; bhaktiḥ—odaadás; sarva—minden; loka—bolygók; eka—egy; bhartari—fenntartó.
FORDÍTÁS
A szent brāhmaṇák így szóltak Pṛthu Mahārājához: Ó, harcosok legjobbja! Ó, Földgolyó atyja! Azt kívánjuk, légy hosszú élettel megáldva, hisz oly nagy odaadással imádod a tévedhetetlen Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az egész univerzum Urát.
MAGYARÁZAT
A gyülekezet szentjei Pṛthu Mahārāját az Istenség Legfelsőbb Személyiségébe vetett megingathatatlan hite és odaadása miatt hosszú élettel áldották meg. Az ember életének hossza behatárolt, ám ha valakiből bhakta lesz, tovább él, mint a számára kiszabott idő; sőt, vannak olyan yogīk, akik akkor halnak meg, amikor akarnak, s nem az anyagi természet törvényei kényszerítik rá őket. A bhakták másik jellemzője, hogy örökké élnek az Úr iránti megingathatatlan odaadásuk miatt. Az írásokban azt mondják, kīrtir yasya sa jīvati: „Örökké él, aki jó hírnevet hagy maga után.” Ez különösen igaz arra, aki az Úr bhaktájaként híres — ő kétségtelenül örökké él. Amikor az Úr Caitanya Mahāprabhu Rāmānanda Rāyával beszélgetett, megkérdezte tőle: „Mi a legnagyobb hírnév?” Az a leghíresebb, aki nagy bhaktaként híres, válaszolta Rāmānanda Rāya, mert egy bhakta nemcsak a Vaikuṇṭha bolygókon, hanem hírneve által ebben az anyagi világban is örökké él.