HU/SB 4.22.45
45. VERS
- sainā-patyaṁ ca rājyaṁ ca
- daṇḍa-netṛtvam eva ca
- sarva lokādhipatyaṁ ca
- veda-śāstra-vid arhati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sainā-patyam—a főparancsnok posztja; ca—és; rājyam—a királyság uralkodójának a posztja; ca—és; daṇḍa—uralkodás; netṛtvam—vezetés; eva—bizonyára; ca—és; sarva—mind; loka-adhipatyam—a bolygó tulajdonjoga; ca—és; veda-śāstra-vit—aki ismeri a védikus írások magyarázatát; arhati—megérdemli.
FORDÍTÁS
Miután egyedül az érdemli meg, hogy hadvezér, államfő, a legfőbb büntető s az egész bolygó birtokosa legyen, aki a védikus tudás elveinek megfelelően minden téren művelt, Pṛthu Mahārāja mindenét felajánlotta a Kumāráknak.
MAGYARÁZAT
Ez a vers nagyon egyértelműen kijelenti, hogy egy királyságot, egy államot vagy egy birodalmat a Kumārákhoz hasonló szentek és brāhmaṇák utasításainak követésével kell kormányozni. Amikor az egész világon királyság volt, a királyt a brāhmaṇák és a szentek tanácsa irányította. A király, az állam vezetője kötelességeit a brāhmaṇák szolgájaként látta el. Ő és a brāhmaṇák nem voltak diktátorok, s az ország tulajdonosainak sem tartották magukat. A királyok szintén jól ismerték a védikus írásokat, s így ismerték a Śrī Īśopaniṣad utasítását: īśāvāsyam idaṁ sarvam — minden, ami létezik, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a tulajdona. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban szintén kijelenti, hogy Ő minden bolygórendszer tulajdonosa (sarva-loka-maheśvaram). Ez az igazság; éppen ezért senki sem mondhatja magáról, hogy az állam az övé. A királynak, az elnöknek vagy az államfőnek mindig emlékeznie kell arra, hogy ő nem tulajdonos, hanem szolga.
Napjainkban a király vagy az elnök elfelejti, hogy ő Isten szolgája, s a nép szolgájának hiszi magát. A jelenlegi demokratikus kormányokat a nép kormányának nevezik, olyan kormánynak, melyet a nép alakított a nép érdekében, ám ezt a fajta kormányt a Védák nem hagyják jóvá. A Védák fenntartják, hogy a királyságot azzal a céllal kell irányítani, hogy elégedetté tegyék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s ezért az Úr képviselőjének kell uralkodnia. Nem lehet olyan embert államfőnek választani, aki nem rendelkezik mindenre kiterjedő védikus tudással. Ez a vers érthetően elmondja, hogy veda-śāstra-vid arhati, a kormányban minden magas rangú pozíciót azoknak kell betölteniük, akik alaposan ismerik a Védák tanításait. A Védákban pontos utasítások határozzák meg, hogyan kell viselkednie egy királynak, egy hadvezérnek, egy katonának és egy alattvalónak. Sajnos sok olyan úgynevezett „filozófus” él ebben a korban, aki úgy ad utasítást, hogy nem támaszkodik a hiteles szaktekintélyekre, és számtalan vezető követi tanításukat, amely egyáltalán nem hiteles. Az emberek ennek következtében nem boldogok.
A modern dialektikus kommunizmus elmélete, melyet Marx megalapozott, s melyet a kommunista kormányok követtek, nem tökéletes. A védikus kommunizmus elvei szerint az államban soha senki sem éhezhet. Manapság számtalan csaló szervezet gyűjt pénzt az emberektől azzal a céllal, hogy ételt adjon az éhezőknek, ám a pénzzel számtalan formában visszaélnek. A védikus utasítások szerint a kormánynak úgy kell mindent megszerveznie, hogy sehol se legyen éhínség. A Śrīmad-Bhāgavatamban az áll, hogy egy családfőnek gondoskodnia kell róla, hogy még egy gyík vagy egy kígyó se éhezzen. Nekik is kell kapniuk ételt. Igazság szerint nem is beszélhetünk éhezésről, hiszen minden a Legfelsőbb Úr tulajdona, s Ő gondoskodik arról, hogy mindenki bőségesen kapjon enni. A Védákban (Kaṭha Up. 2.2.13) ez áll: eko bahūnāṁ yo vidadhāti kāmān. A Legfelsőbb Úr mindenkinek megadja, amire életében szüksége van, és nem lehet szó éhezésről. Ha valaki éhezik, az az uralkodónak, kormányzónak vagy elnöknek nevezett ember helytelen irányításának a következménye.
Érthető tehát, hogy egy olyan embernek, aki nem ismeri a védikus utasításokat (veda-śāstra-vit), nem szabad elnöknek, kormányzónak vagy egyéb vezetőnek jelöltetnie magát. Korábban a királyok rājarṣik voltak, ami azt jelentette, hogy noha királyként szolgáltak, épp olyanok voltak, mint a szentek, mert nem szegték meg a védikus szentírások egyetlen rendeletét sem, és a nagy szentek és brāhmaṇák irányításával uralkodtak. Ha ezt figyelembe vesszük, egyetlen mai elnök, kormányzó vagy vezető hivatalnok sem méltó a posztjára, mivel nem jártasak a védikus közigazgatás tudományában, és nem fogadják el a nagy szentek és brāhmaṇák irányítását. Vena királyt, Pṛthu Mahārāja apját a brāhmaṇák megölték, mert nem engedelmeskedett a Védák és a brāhmanák rendeleteinek. Pṛthu Mahārāja ezért nagyon jól tudta, hogy kötelessége, hogy a szentek és brāhmaṇák szolgájaként uralkodjon ezen a bolygón.