HU/SB 4.23.30
30. VERS
- ittham-bhūtānubhāvo ’sau
- pṛthuḥ sa bhagavattamaḥ
- kīrtitaṁ tasya caritam
- uddāma-caritasya te
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ittham-bhūta—így; anubhāvaḥ—nagyon nagy, hatalmas; asau—az; pṛthuḥ—Pṛthu király; saḥ—ő; bhagavat-tamaḥ—a legjobb az urak között; kīrtitam—leírt; tasya—övé; caritam—jellemét; uddāma—nagyon nagy; caritasya—az, aki ilyen tulajdonságokkal rendelkezik; te—neked.
FORDÍTÁS
Maitreya így folytatta: A legkiválóbb bhakta, Pṛthu Mahārāja nagyon hatalmas, jellemét tekintve pedig rendkívül nagylelkű, bőkezű és nemes szívű volt. Amennyit tudtam, elmondtam neked tulajdonságairól.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a bhagavattamaḥ szó nagyon fontos, mert a bhagavat szó sajátságosan az Istenség Legfelsőbb Személyiségére utal, ahogyan a bhagavān („az Istenség Legfelsőbb Személyisége”) szó is a bhagavat-ból származik. Néha mégis látjuk, hogy ezt a kifejezést, bhagavān, olyan nagy személyiségekre alkalmazzák, mint az Úr Brahmā, az Úr Śiva és Nārada Muni. Így van ez Pṛthu Mahārāja esetében is, akit ez a vers a bhagavānok, az urak legjobbjának nevez. Csak abban az esetben lehet valakit így szólítani, ha különleges és szokatlan jellemvonásokkal rendelkező, nagy személyiség, ha eltávozása után eléri a legnagyobb célt, vagy ha tudja, mi a különbség tudás és tudatlanság között. A bhagavān szót tehát nem szabad közönséges emberekkel kapcsolatban használni.