HU/SB 4.23.32
32. VERS
- brāhmaṇo brahma-varcasvī
- rājanyo jagatī-patiḥ
- vaiśyaḥ paṭhan viṭ-patiḥ syāc
- chūdraḥ sattamatām iyāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brāhmaṇaḥ—a brāhmaṇák; brahma-varcasvī—aki lelki erőre tett szert; rājanyaḥ—a királyi rend; jagatī-patiḥ—a világ királya; vaiśyaḥ—a kereskedők; paṭhan—olvasva; viṭ-patiḥ—az állatok gazdájává válik; syāt—válik; śūdraḥ—a kétkezi munkások; sattama-tām—egy nagy bhakta helyzete; iyāt—elér.
FORDÍTÁS
Ha egy brāhmaṇa Pṛthu Mahārāja tulajdonságairól hall, tökéletes brahminikus hatalomra tesz szert; ha kṣatriya, a világ királyává válik; ha vaiśya, a többi vaiśya és az állatok ura, ha pedig śūdra, a legkiválóbb bhakta lesz.
MAGYARÁZAT
A Śrīmad-Bhāgavatam azt ajánlja, hogy körülményeitől függetlenül mindenkinek bhaktává kell válnia. Akár mentes minden vágytól (akāma), akár vágyakkal teli (sakāma), akár felszabadulásra vágyik (mokṣa-kāma), a Bhāgavatam minden embernek azt tanácsolja, hogy imádja a Legfelsőbb Urat, s végezzen odaadó szolgálatot Neki. Ha így cselekszik, az élet minden területén eléri a tökéletességet. Az odaadó szolgálat folyamata — különösen a hallás és az éneklés — olyan hatásos, hogy a tökéletesség szintjére emelheti az embert. Ez a vers a brāhmaṇákat, a kṣatriyákat, a vaiśyákat és a śūdrákat említi, de tudnunk kell, hogy valójában ez arra a brāhmaṇára vonatkozik, aki brāhmaṇa családban született, arra a kṣatriyára, aki kṣatriya családban született, arra a vaiśyára, aki vaiśya családban született, és arra a śūdrára, aki śūdra családban született. Ám akár brāhmaṇa, akár kṣatriya, vaiśya vagy épp śūdra valaki, csupán a hallás és az éneklés segítségével elérheti a tökéletességet.
Ha valaki brāhmaṇák családjában születik meg, az még nem jelent sokat: rendelkeznie kell egy brāhmaṇa hatalmával, amit brahma-tejasnak neveznek. Éppen így királyi családban megszületni sem minden: az embernek birtokában kell lennie annak a képességnek, amellyel uralkodni képes a világ felett. Ha valaki vaiśyaként születik meg, az sem elég, hiszen egy vaiśyának állatok (főképp tehenek) százaival vagy ezreivel kell rendelkeznie, s irányítania kell más vaiśyákat, ahogyan Nanda Mahārāja tette Vṛndāvanában. Nanda Mahārāja olyan vaiśya volt, akinek kilencszázezer tehenéről kellett gondoskodnia, és emellett számtalan tehénpásztort és pásztorfiút irányított. Az, aki śūdra családban született, még egy brāhmaṇánál is nagyobb lehet, ha elfogadja az odaadó szolgálatot, s meghallgatja az Úr és bhaktái kedvteléseiről szóló történeteket.