HU/SB 4.23.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

dhanyaṁ yaśasyam āyuṣyaṁ
svargyaṁ kali-malāpaham
dharmārtha-kāma-mokṣāṇāṁ
samyak siddhim abhīpsubhiḥ
śraddhayaitad anuśrāvyaṁ
caturṇāṁ kāraṇaṁ param


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dhanyam—a kincsek forrása; yaśasyam—a hírnév forrása; āyuṣyam—a hosszú élet forrása; svargyam—a felsőbb bolygókra emelkedés forrása; kali—Kali kora; mala-apaham—csökkenteni a szennyezettséget; dharma—vallás; artha—anyagi gyarapodás; kāma—érzékkielégítés; mokṣāṇām—a felszabadulásnak; samyak—teljesen; siddhim—tökéletesség; abhīpsubhiḥ—a vágyakozók által; śraddhayā—nagy tisztelettel; etat—ezt a történetet; anuśrāvyam—hallania kell; caturṇām—a négynek; kāraṇam—ok; param—végső.


FORDÍTÁS

A Pṛthu Mahārājáról szóló történet hallatán az ember naggyá válhat, hosszabb életet élhet, eljuthat a mennyei bolygókra, ellenállhat a Kali-korszak szennyének, s emellett elősegítheti a vallás, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás ügyét is. Egy olyan materialistának ezért, akit az efféle célok érdekelnek, minden tekintetben ajánlatos, hogy elolvassa és meghallgassa a Pṛthu Mahārāja életéről és jelleméről szóló történeteket.


MAGYARÁZAT

Aki elolvassa és meghallgatja a Pṛthu Mahārāja életéről és tulajdonságairól szóló történeteket, természetes módon bhakta lesz, és amint valakiből bhakta lesz, anyagi vágyai automatikusan teljesülnek. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 2.3.10) ezért azt ajánlja:

akāmaḥ sarva-kāmo vā
mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
tīvreṇa bhakti-yogena
yajeta puruṣaṁ param

Ha valaki haza akar térni, vissza Istenhez, ha tiszta bhakta (akāma) szeretne lenni, ha anyagi gazdagságra vágyik (sakāma vagy sarva-kāma), vagy ha a Legfelsőbb Brahman-sugárzásba akar merülni (mokśa-kāma), a Védák azt ajánlják, hogy lépjen az odaadó szolgálat útjára, s halljon és énekeljen az Úr Viṣṇuról vagy bhaktájáról. Ez a lényege minden védikus írásnak. Vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ (BG 15.15). A védikus tudomány célja az, hogy megértsük Kṛṣṇát és a bhaktáit. Valahányszor Kṛṣṇáról beszélünk, a bhaktáira is utalunk, hiszen Ő soha sincs egyedül. Ő sohasem nirviśeṣa vagy śūnya, változatosság nélküli vagy üres. Kṛṣṇa változatossággal teli, s ha jelen van, nem merülhet fel az üresség kérdése.