HU/SB 4.25.21
21. VERS
- pañca-śīrṣāhinā guptāṁ
- pratīhāreṇa sarvataḥ
- anveṣamāṇām ṛṣabham
- aprauḍhāṁ kāma-rūpiṇīm
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pañca—öt; śīrṣa—fejek; ahinā—egy kígyó által; guptām—védelmezett; pratīhāreṇa—egy testőr által; sarvataḥ—körös-körül; anveṣamāṇām—aki keres valamit; ṛṣabham—egy férjet; aprauḍhām—nem túl öreg; kāma-rūpiṇīm—nagyon vonzó, olyan, aki beteljesíti a kéjes vágyakat.
FORDÍTÁS
A leányt egy ötfejű kígyó védelmezte minden oldalról. Gyönyörű volt és fiatal, s úgy tűnt, nagyon szeretne méltó férjet találni magának.
MAGYARÁZAT
Az élőlény életerejéhez az ötféle levegő is hozzátartozik, amely a testben működik. Prāṇának, apānának, vyānának, samānának és udānának nevezik őket. Az életerőt kígyóhoz hasonlítják, mert a kígyó képes pusztán levegőn élni. A levegő szállította életerőt pratīhārának, a test őrének nevezik. Az életerő nélkül az ember egy pillanatig sem élhet. Valójában minden érzék az életerő védelme alatt működik.
A leány, aki az intelligenciát jelképezi, férjet keresett. Ez arra utal, hogy az intelligencia nem működhet tudat nélkül. Egy szép nőnek semmi értéke, ha nem védelmezi egy méltó férj. Az értelemnek mindig nagyon frissnek kell lennie; ezért szerepel a versben az aprauḍhām („nagyon fiatal”) szó. Az anyagi élvezet annyit jelent, mint az intelligenciát a rūpa, a rasa, a gandha, a śabda és a sparśa, azaz a forma, az íz, az illat, a hang és az érintés érdekében használni.