HU/SB 4.25.45


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


45. VERS

saptopari kṛtā dvāraḥ
puras tasyās tu dve adhaḥ
pṛthag-viṣaya-gaty-arthaṁ
tasyāṁ yaḥ kaścaneśvaraḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sapta—hét; upari—fenn; kṛtāḥ—készült; dvāraḥ—kapuk; puraḥ—a városé; tasyāḥ—az; tu—aztán; dve—kettő; adhaḥ—lent; pṛthak—különböző; viṣaya—helyekre; gati-artham—hogy járjanak; tasyām—abban a városban; yaḥ—aki; kaścana—bárki; īśvaraḥ—kormányzó.


FORDÍTÁS

A város kilenc kapuja közül hét a földön volt, kettő pedig a föld alatt. Összesen kilenc kaput építettek, melyek mind máshová nyíltak. Valamennyi kaput a város kormányzója használta.


MAGYARÁZAT

A test hét felső kapuja a két szem, a két orrlyuk, a két fül és a száj. A két földalatti kapu a végbélnyílás és a nemi szervek. A király, vagyis a test uralkodója, az élőlény a különféle anyagi örömök élvezetére használja ezeket az ajtókat. A régi indiai városokban még ma is láthatjuk, hogy hajdanán a különböző helyekre külön kapuk nyíltak. Régen a fővárosokat falak vették körül, és a különböző városok felé vagy egy-egy adott irányba más és más kapukon kellett átmenni. Ó-Delhiben még mindig látható a városfal és a sok kapu    —    a Kasmíri Kapu, a Lahori Kapu stb.    —    maradványai. Ahmadabadban szintén van egy Delhi Kapu. Ennek a hasonlatnak az a lényege, hogy az élőlény különféle anyagi örömöket akar élvezni, ezért a természet különböző nyílásokkal látta el a testét, melyeket az érzékkielégítésre használhat.