HU/SB 4.25.52
52. VERS
- āsurī nāma paścād dvās
- tayā yāti purañjanaḥ
- grāmakaṁ nāma viṣayaṁ
- durmadena samanvitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
āsurī—Āsurī nevű; nāma—nevezett; paścāt—a nyugati oldalon; dvāḥ—kapu; tayā—amelyen keresztül; yāti—szokott menni; purañjanaḥ—Purañjana király; grāmakam—Grāmaka nevű; nāma—nevezett; viṣayam—az érzéki élvezetek városa; durmadena—Durmada; samanvitaḥ—kíséretében.
FORDÍTÁS
Nyugaton egy Āsurīnak nevezett kapu nyílt. Purañjana király ezen a kapun keresztül járt Grāmaka városába Durmada nevű barátjával.
MAGYARÁZAT
A város nyugati oldalán fekvő kapu Āsurī néven volt ismert, mert főleg az asurák használták. Az asura szó azokra utal, akiket az érzékkielégítés érdekel, különösen a szexuális élet, amelyhez túlságosan ragaszkodnak. Purañjanának, az élőlénynek ily módon a nemi szervek révén a legnagyobb élvezetben van része, s ezért a Grāmaka nevű helyre szokott menni. Az anyagi érzékkielégítést grāmyának is hívják, azt a helyet pedig, ahol a szexuális élet nagyon uralkodó, Grāmakának nevezik. Amikor Purañjana Grāmakába ment, barátja, Durmada kísérte. A viṣaya szó az élet négy testi szükségletére utal: az evésre, az alvásra, a párzásra és a védekezésre. A durmadena szót a következőképpen lehet elemezni: a dur jelentése duṣṭa, azaz „bűnös”, mada pedig azt jelenti: „őrültség”. Azokat az élőlényeket, akik kapcsolatban állnak az anyagi természettel, mind madának, őrültnek hívják. Az írásokban ez áll:
- piśācī pāile yena mati-cchanna haya
- māyā-grasta jīvera haya se bhāva udaya
- (Prema-vivarta)
Amikor valakit megszállnak a szellemek, gyakorlatilag megtébolyodik, s aki tébolyodott, az mindenféle ostobaságot beszél. Annak érdekében tehát, hogy az ember elmerülhessen az érzékkielégítésben, egy olyan barátot kell elfogadnia, aki durmada, azaz akit súlyosan megfertőzött az anyagi betegség.
Az āsurī nāma paścād dvāḥ szavak egy másik értelemben is fontosak. A nap először keleten — a Bengáli-öböl felett — látható, majd fokozatosan halad nyugat felé. A gyakorlatban az a tapasztalat, hogy nyugaton az emberek jobban ragaszkodnak az érzékkielégítéshez. Śrī Caitanya Mahāprabhu Maga erősítette ezt meg: paścimera loka saba mūdha anācāra (Cc. Ādi 10.89). Amint az ember nyugat felé halad, egyre inkább látja, hogy az emberek közömbösek a lelki élet iránt, s úgy viselkednek, hogy az ellenkezik a Védák elveivel. A nyugaton élő emberek éppen emiatt jobban ragaszkodnak az érzékkielégítéshez. A Bhāgavatam megerősíti ezt: āsurī nāma paścād dvāḥ. Nyugaton az embereket a démonikus civilizáció érdekli, a materialista életmód. Az Úr Caitanya éppen ezért azt akarta, hogy ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom a világ nyugati felén is elterjedjen, hogy azok az emberek, akik az érzékkielégítés rabjai, részesülhessenek tanítása áldásában.