HU/SB 4.29.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

nalinī nālinī nāse
gandhaḥ saurabha ucyate
ghrāṇo ’vadhūto mukhyāsyaṁ
vipaṇo vāg rasavid rasaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nalinī—Nalinī nevű; nālinī—Nālinī nevű; nāse—két orrlyuk; gandhaḥ—illat; saurabhaḥ—Saurabha (illat); ucyate—nevezik; ghrāṇaḥ—a szaglóérzék; avadhūtaḥ—Avadhūta nevű; mukhyā—Mukhyā nevű (fő); āsyam—a száj; vipaṇaḥ—Vipaṇa nevű; vāk—a képesség a beszédre; rasa-vit—Rasajña nevű (aki jól ért az ízleléshez); rasaḥ—az ízérzékelés.


FORDÍTÁS

A Nalinī és a Nālinī nevű két ajtó a két orrlyuk, a Saurabha nevű város pedig az illatot képviseli. Az Avadhūtaként említett társ a szaglásérzet, a Mukhyānak nevezett ajtó a száj, Vipaṇa a képesség a beszédre, Rasajña pedig az ízérzékelés.


MAGYARÁZAT

Az avadhūta szó azt jelenti, hogy a „legszabadabb”. Aki elérte az avadhūta szintet, azt semmilyen szabály vagy rendelet nem korlátozza, vagyis azt tesz, amit akar. Ez az avadhūta szint éppen olyan, mint a levegő, ami nem törődik semmilyen akadállyal. A Bhagavad-gītāban (BG 6.34) ez áll:

cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva suduṣkaram

„Ó, Kṛṣṇa, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős.”

Ahogy a levegőt vagy a szelet senki sem állíthatja meg, úgy a két orrlyuk, amely egy helyen található, szintén akadály nélkül élvezi a szaglásérzékelést. Amikor a nyelv jelen van, a száj szüntelenül a legkülönfélébb ízletes ételeket élvezi.