HU/SB 4.29.6
6. VERS
- sakhāya indriya-gaṇā
- jñānaṁ karma ca yat-kṛtam
- sakhyas tad-vṛttayaḥ prāṇaḥ
- pañca-vṛttir yathoragaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sakhāyaḥ—a fiúbarátok; indriya-gaṇāḥ—az érzékek; jñānam—tudás; karma—cselekedet; ca—is; yat-kṛtam—az érzékek teszik; sakhyaḥ—barátnők; tat—az érzékeké; vṛttayaḥ—elfoglaltság; prāṇaḥ—életlevegő; pañca-vṛttiḥ—öt folyamata van; yathā—mint; uragaḥ—a kígyó.
FORDÍTÁS
Az öt cselekvő érzékszerv és az öt tudásszerző érzékszerv mind Purañjanī fiúbarátai. Ezek az érzékek segítik az élőlényt abban, hogy tudásra tegyen szert és cselekedjen. Az érzékek tevékenységeit barátnőkként ismerik, a kígyó pedig, amiről azt mondtam, öt feje van, az életlevegő, amely az öt keringési folyamatban működik.
MAGYARÁZAT
A Prema-vivarta így ír:
- kṛṣṇa-bahirmukha hañā bhoga-vāñchā kare
- nikaṭa-stha māyā tāre jāpaṭiyā dhare
Az anyagi világ élvezetére irányuló vágya miatt az élőlény durva és finom testekbe öltözik, s így lehetőséget kap arra, hogy az érzékein keresztül élvezetben legyen része. Az érzékek tehát az anyagi világ élvezetére szolgáló eszközök; ezért e versek barátoknak nevezték őket. Néha az élőlény túlságosan sok bűnös tette miatt nem kap durva testet, hanem a finom síkon lebeg. Ezt nevezik szellem-létnek. Mivel nincs durva teste, e finom testben sok gondot okoz, s ezért egy szellem jelenléte borzalmas azok számára, akik durva testben élnek. A Bhagavad-gītā (BG 15.10) így ír:
- utkrāmantaṁ sthitaṁ vāpi
- bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
- vimūḍhā nānupaśyanti
- paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
„Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet a természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.”
Az élőlények az életlevegőbe merülnek, amely a keringés érdekében többféleképpen működik: prāṇa, apāna, udāna, vyāna és samāna. Amiatt, hogy az életlevegő ezen az ötféle módon működik, egy ötfejű kígyóhoz hasonlítják. A lélek úgy halad keresztül a kuṇḍalinī-cakrán, ahogy a kígyó siklik a földön. Az életlevegőt az uragához, a kígyóhoz hasonlítják. A pañca-vṛtti az érzékek kielégítésére irányuló vágy, amely az öt érzéktárgyhoz vonzódik — a formához, az ízhez, a hanghoz, az illathoz és a tapintáshoz.