HU/SB 4.29.74
74. VERS
- evaṁ pañca-vidhaṁ liṅgaṁ
- tri-vṛt ṣoḍaśa vistṛtam
- eṣa cetanayā yukto
- jīva ity abhidhīyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így; pañca-vidham—az öt érzéktárgy; liṅgam—a finom test; tri-vṛt—a három kötőerő hatása alatt; ṣoḍaśa—tizenhat; vistṛtam—kiterjedt; eṣaḥ—ez; cetanayā—az élőlénnyel; yuktaḥ—együtt; jīvaḥ—a feltételekhez kötött lélek; iti—így; abhidhīyate—megértett.
FORDÍTÁS
Az öt érzéktárgy, az öt érzékszerv, az öt tudásszerző érzék és az elme képezik a tizenhat anyagi kiterjedést. Ezek egységet alkotnak az élőlénnyel, és az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt állnak. Ekképpen kell megértenünk a feltételekhez kötött lélek létét.
MAGYARÁZAT
Az Úr Kṛṣṇa azt mondja a Bhagavad-gītāban (BG 15.7):
- mamaivāṁśo jīva-loke
- jīva-bhūtaḥ sanātanaḥ
- manaḥ-ṣaṣṭhānīndriyāṇi
- prakṛti-sthāni karṣati
„Az élőlények ebben a feltételekhez kötött világban örökkévaló, parányi részeim. Feltételekhez kötött létük miatt küzdelmes harcot vívnak a hat érzékszervvel, melyhez az elme is hozzátartozik.”
Ez a vers azt is leírja, hogy az élőlény kapcsolatba kerül a tizenhat anyagi elemmel, és az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt áll. Az élőlény és az elemek együttese képezi a jīva-bhūtát, az anyagi természetben küzdelmes harcot vívó feltételekhez kötött lelket. A teljes anyagi létet először az anyagi természet három kötőereje lendíti működésbe, és ezek lesznek az élőlény életkörülményei. Így fejlődik ki a finom és a durva test, melynek összetevői a föld, a víz, a tűz, a levegő, az éter, stb. Śrī Madhvācārya azt mondta, hogy amikor a tudatot, az élőlény szívben lévő életerejét az anyagi természet három kötőereje ösztönzi, akkor megnyilvánulhat az élőlény finom teste, amely az elméből, az érzéktárgyakból, az öt tudásszerző érzékből és az anyagi feltételek közötti cselekvésre szolgáló öt érzékszervből áll.