HU/SB 4.3.16
16. VERS
- śrī-bhagavān uvāca
- tvayoditaṁ śobhanam eva śobhane
- anāhutā apy abhiyanti bandhuṣu
- te yady anutpādita-doṣa-dṛṣṭayo
- balīyasānātmya-madena manyunā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bhagavān uvāca—a nagy úr válaszolt; tvayā—általad; uditam—mondott; śobhanam—igaz; eva—bizonyára; śobhane—kedves, gyönyörű feleségem; anāhutāḥ—meghívás nélkül; api—még; abhiyanti—menni; bandhuṣu—barátok között; te—azok (barátok); yadi—ha; anutpādita-doṣa-dṛṣṭayaḥ—nem találva hibát; balīyasā—fontosabb; anātmya-madena—a testi azonosítás okozta büszkeség miatt; manyunā—dühösen.
FORDÍTÁS
A nagy úr válaszolt: Kedves gyönyörű feleségem! Azt mondtad, az ember meghívás nélkül elmehet barátja házába, s ez igaz, de csakis akkor, ha az a barát a testi azonosítás alapján nem talál hibát a vendégben, s nem lesz dühös rá emiatt.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śiva előre látta, hogy amint Satī megérkezik apjának házába, apja, Dakṣa, akit a testi azonosítás túlságosan felfuvalkodottá tett, megharagszik rá, amiért odament, s bár Satī ártatlan és feddhetetlen, irgalmat nem ismerve dühös lesz rá. Az Úr Śiva figyelmeztette feleségét, hogy mivel apja túlságosan büszke anyagi gazdagságára, mérges lesz rá, s ez elviselhetetlen lesz Satī számára. Jobban tenné hát, ha nem menne oda. Az Úr Śiva tapasztalatból tudta mindezt, hiszen Dakṣa durva szavaival őt is megátkozta, holott ártatlan volt.