HU/SB 4.3.24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


24. VERS

tat te nirīkṣyo na pitāpi deha-kṛd
dakṣo mama dviṭ tad-anuvratāś ca ye
yo viśvasṛg-yajña-gataṁ varoru mām
anāgasaṁ durvacasākarot tiraḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat—ezért; te—tiéd; nirīkṣyaḥ—látható; na—nem; pitā—apád; api—bár; deha-kṛt—ő adta a tested; dakṣaḥ—Dakṣa; mama—enyém; dviṭ—irigy; tat-anuvratāḥ—követői (Dakṣáé); ca—szintén; ye—aki; yaḥ—aki (Dakṣa); viśva-sṛk—a Viśvasṛkeknek; yajña-gatam—akik jelen vannak az áldozatnál; vara-ūru—ó, Satī; mām—én; anāgasam—ártatlan vagyok; durvacasā—durva szavakkal; akarot tiraḥ—megsértett.


FORDÍTÁS

Ne menj hát el apádhoz még akkor sem, ha tested tőle származik, mert követőivel együtt irigy rám! Ó, legimádandóbb! Irigységből durva szavakkal sértett meg engem, noha ártatlan vagyok.


MAGYARÁZAT

Egy nő számára a férj és az apa egyformán imádatraméltó. A férj fiatal korában védelmezi a nőt, az apa pedig gyermekkorában vigyáz rá. Mindketten imádandóak tehát, de az apa különösen, hiszen ő adta ezt a testet. Az Úr Śiva emlékeztette Satīt: „Atyád kétségtelenül még nálam is imádandóbb, de vigyázz, mert bár tőle kaptad testedet, lehet, hogy elvenni is ő fogja, mert amikor megpillantod majd, megsérthet majd amiatt, hogy velem van kapcsolatod. Egy rokontól a sértés rosszabb, mint a halál    —    különösen annak a számára, aki jó helyzetben van.”