HU/SB 4.30.24
24. VERS
- namo viśuddha-sattvāya
- haraye hari-medhase
- vāsudevāya kṛṣṇāya
- prabhave sarva-sātvatām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
namaḥ—hódolat; viśuddha-sattvāya—Neked, akinek léte minden anyagi befolyástól mentes; haraye—aki kiszabadítja a bhaktákat gyötrelmes helyzetükből; hari-medhase—aki csupán a feltételekhez kötött lelkek megmentésére gondol; vāsudevāya—a mindent átható Istenség Legfelsőbb Személyisége; kṛṣṇāya—Kṛṣṇának; prabhave—aki növeli a befolyását; sarva-sātvatām—minden bhaktának.
FORDÍTÁS
Drága Urunk! Tiszteletteljes hódolatunkat ajánljuk Neked, mert léted teljesen független minden anyagi befolyástól. Te mindig megszabadítod a bhaktákat a gyötrelemtől, mert elméd csak azon jár, hogyan tegye ezt. Paramātmāként mindenhol jelen vagy, ezért Vāsudevaként ismernek. Vasudevát apádként fogadtad el, és Kṛṣṇa néven lettél híres. Olyan kegyes vagy, hogy örökké növeled a bhakták befolyását.
MAGYARÁZAT
Az előző versben azt olvashattuk (gṛhīta-māyā-guṇa-vigrahāya), hogy az Úr háromféle testben jelenik meg (mint Viṣṇu, Brahmā és Śiva) a kozmikus megnyilvánulás megteremtése, fenntartása és elpusztítása érdekében. Az anyagi univerzum három uralkodó istenségét (Brahmāt, Viṣṇut és Śivát) guṇa-avatāráknak nevezik. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének sokféle inkarnációja van. Ebben az anyagi világban Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara (Śiva) az első inkarnációk. Hármójuk közül az Úr Brahmā és az Úr Śiva anyagi testben jelenik meg, az Úr Viṣṇu azonban nem. Őt ezért viśuddha-sattvának nevezik, akinek léte teljesen mentes a természet anyagi kötőerőinek szennyétől. Nem szabad tehát azt gondolnunk, hogy az Úr Viṣṇu ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az Úr Brahmā és Śiva. A śāstrák megtiltják, hogy így gondolkodjunk.
- yas tu nārāyaṇaṁ devaṁ
- brahma-rudrādi-daivataiḥ
- samatvenaiva vīkṣeta
- sa pāṣaṇḍī bhaved dhruvam
Aki az Úr Viṣṇut egy kategóriába sorolja a devákkal, például az Úr Brahmāval vagy az Úr Śivával, vagy azt gondolja, hogy az Úr Brahmā és Śiva egyenlő az Úr Viṣṇuval, azt pāṣaṇḍīnak (hitetlen ateistának) kell tekinteni. Éppen ezért ez a vers az Úr Viṣṇut a megkülönböztető namo viśuddha-sattvāya szavakkal illeti. Noha az Úr Brahmā egy élőlény, akárcsak mi, jámbor cselekedeteinek köszönhetően mégis rendkívül kiemelkedő szinten áll, ezért magas rangra, a Brahmā pozíciójába kerülhetett. Az Úr Śiva nem teljesen olyan, mint egy élőlény, de nem is az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Helyzete valahol Viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége és Brahmā, az élőlény között van. Az Úr Śiváról ezért a következőképpen ír a Brahma-saṁhitā (5.45):
- kṣīraṁ yathā dadhi vikāra-viśeṣa-yogāt
- sañjāyate na hi tataḥ pṛthag asti hetoḥ
- yaḥ śambhutām api tathā samupaiti kāryād
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
Az Úr Śivát olyannak tekintik, mint a joghurt (dadhi). A joghurt nem más, mint a tej egy másik formája, mégsem lehet tejnek tekinteni. Ugyanígy, az Úr Śiva szinte az Úr Viṣṇu teljes hatalmával rendelkezik, és tulajdonságai felette állnak az élőlények tulajdonságainak, mégsem egészen olyan, mint Viṣṇu, mint ahogyan a joghurt sem egészen tej, annak ellenére, hogy a tej átalakulásával jött létre.
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét vāsudevāya kṛṣṇāyának is nevezi a vers. Kṛṣṇa az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége, és valamennyi Viṣṇu kiterjedés az Ő teljes része, vagy a teljes rész része (svāṁśa és kalā). A svāṁśát, azaz a közvetlen kiterjedést aṁśának is nevezik. Minden viṣṇu-tattva svāṁśa, közvetlen szerves része az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Kṛṣṇának. Kṛṣṇát Vāsudevaként ismerik, mert Vasudeva fiaként jelent meg ebben az anyagi világban. Devakī-nandanaként, Yaśodā-nandanaként, Nanda-nandanaként és számtalan más néven is ismerik Őt.
Az Úr örökké szeretné növelni bhaktái befolyását, ezért a versben prabhave sarva-sātvatāmnak nevezik. A sātvata közösség a vaiṣṇavák, az Úr tiszta bhaktái közössége. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége korlátlan hatalommal rendelkezik, és azt akarja látni, hogy bhaktái is korlátlan hatalmat kapnak. Az Úr bhaktáját ezért mindig meg kell különböztetnünk minden más élőlénytől.
A hari szó azt jelenti, hogy „az, aki kiszabadít minden gyötrelmes helyzetből,” a hari-medhase pedig arra utal, hogy az Úr mindig azt tervezi, hogyan szabadíthatná ki a feltételekhez kötött lelkeket māyā karmai közül. Olyan kedves, hogy személyesen száll alá, hogy megmentse a feltételekhez kötött lelkeket, és amikor jön, megvan a terve, hogyan tegye ezt.
- paritrāṇāya sādhūnāṁ
- vināśāya ca duṣkṛtām
- dharma-saṁsthāpanārthāya
- sambhavāmi yuge yuge
„A jámborok felszabadítása, a gonoszok megsemmisítése, valamint a vallás elveinek visszaállítása végett korszakról korszakra megjelenek Én.” (BG 4.8)
Az Úr minden feltételekhez kötött lelket kiszabadít māyā szorításából, ezért hari-medhasnak nevezik. Az inkarnációk sorában Kṛṣṇáról azt írják, Ő a legfelsőbb és eredeti Istenség Személyisége.
- ete cāṁśa-kalāḥ puṁsaḥ
- kṛṣṇas tu bhagavān svayam
- indrāri-vyākulaṁ lokaṁ
- mṛḍayanti yuge yuge
- (SB 1.3.28)
Kṛṣṇa, az eredeti Istenség Személyisége akkor jelenik meg ebben az anyagi világban, amikor bhaktáit, a félisteneket zaklatják a démonok.