HU/SB 4.4.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

devy uvāca
na yasya loke ’sty atiśāyanaḥ priyas
tathāpriyo deha-bhṛtāṁ priyātmanaḥ
tasmin samastātmani mukta-vairake
ṛte bhavantaṁ katamaḥ pratīpayet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

devī uvāca—az áldott istennő így szólt; na—nem; yasya—akinek; loke—az anyagi világban; asti—van; atiśāyanaḥ—nincs vetélytársa; priyaḥ—kedves; tathā—így; apriyaḥ—ellenség; deha-bhṛtām—anyagi testtel rendelkező; priya-ātmanaḥ—aki a legszeretettebb; tasmin—az Úr Śiva iránt; samasta-ātmani—a kozmikus lény; mukta-vairake—aki mentes minden gyűlölködéstől; ṛte—kivéve; bhavantam—téged; katamaḥ—ki; pratīpayet—irigy lenne.


FORDÍTÁS

Az áldott istennő így szólt: Az Úr Śiva a legszeretettebb élőlény, akinek nincs vetélytársa. Senki sem kedves neki, és senkit sem tekint az ellenségének. Egyedül te lehetsz irigy egy ilyen kozmikus lényre, aki mentes minden rosszindulattól!


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban (BG 9.29) az Úr azt mondja: samo ’haṁ sarva-bhūteṣu. „Egyformán bánok minden élőlénnyel.” Az Úr Śiva az Istenség Legfelsőbb Személyiségének minőség-inkarnációja, ezért szinte ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Legfelsőbb Úr. Így aztán egyformán bánik mindenkivel. Senkit sem tekint az ellenségének vagy a barátjának, de az irigy természetűek az ellenségei lesznek. Satī ezért így vádolta apját: „Rajtad kívül senki sem lenne irigy az Úr Śivára, és senki sem válna az ellenségévé!” Más bölcsek és művelt brāhmaṇák is voltak ott, ők azonban annak ellenére, hogy Dakṣa alattvalói voltak, nem néztek irigyen az Úr Śivára. Dakṣán kívül tehát senki sem érzett irigységet az Úr Śiva iránt. Ez volt Satī vádja.