HU/SB 4.4.3
3. VERS
- tato viniḥśvasya satī vihāya taṁ
- śokena roṣeṇa ca dūyatā hṛdā
- pitror agāt straiṇa-vimūḍha-dhīr gṛhān
- premṇātmano yo ’rdham adāt satāṁ priyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—akkor; viniḥśvasya—szaporán lélegezve; satī—Satī; vihāya—elhagyta; tam—őt (az Úr Śivát); śokena—szomorúság; roṣeṇa—düh; ca—és; dūyatā—sújtotta; hṛdā—a szívvel; pitroḥ—apjának; agāt—elment; straiṇa—női természete miatt; vimūḍha—megtévesztett; dhīḥ—értelem; gṛhān—a házhoz; premṇā—a ragaszkodás miatt; ātmanaḥ—testének; yaḥ—aki; ardham—a felét; adāt—adta; satām—a szentnek; priyaḥ—kedves.
FORDÍTÁS
Ezek után Satī magára hagyta férjét, az Úr Śivát, aki szeretetből testének felét adta neki. Dühében és elkeseredettségében zihálva apjához indult. Azért tett így oktalanul, mert csupán egy gyönge nő volt.
MAGYARÁZAT
A családi élet védikus felfogása szerint testének felét a férj a feleségének, a feleség pedig a férjének adja. A férj a felesége nélkül, illetve a feleség a férje nélkül tehát nem lehet teljes. Az Úr Śiva és Satī védikus házastársi kapcsolatban álltak ugyan, néha azonban gyengesége miatt a nő nagy vonzalmat kezd érezni apja házának népéhez. Ez történt Satīval is. Ez a vers megemlíti, hogy a nőkre jellemző gyengesége miatt el akarta hagyni nagyszerű férjét, Śivát. A női gyengeség a férj és a feleség közötti kapcsolatban is létezik tehát. A férj és a feleség különválása általában a nő természetének köszönhető, s a válásnak a női gyengeség az oka. Egy nő akkor cselekszik helyesen, ha engedelmeskedik férje utasításainak. Ez nagyon békéssé teszi a családi életet. Előfordulhat félreértés a férj és a feleség között, ahogy előfordult még egy olyan példás családi kapcsolatban is, mint Satīé és az Úr Śiváé, ám egy feleségnek nem szabad elhagynia férje védelmét egy ilyen félreértés miatt. Ha mégis így tesz, tudhatjuk, hogy annak egyedül a női gyengeség az oka.