HU/SB 4.4.5
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
5. VERS
- tāṁ sārikā-kanduka-darpaṇāmbuja-
- śvetātapatra-vyajana-srag-ādibhiḥ
- gītāyanair dundubhi-śaṅkha-veṇubhir
- vṛṣendram āropya viṭaṅkitā yayuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tām—őt (Satīt); sārikā—kedvenc madár; kanduka—labda; darpaṇa—tükör; ambuja—lótuszvirág; śveta-ātapatra—fehér ernyő; vyajana—legyező; srak—füzér; ādibhiḥ—és mások; gīta-ayanaiḥ—zenével kísérve; dundubhi—dobok; śaṅkha—kagylókürtök; veṇubhiḥ—fuvolákkal; vṛṣa-indram—a bikára; āropya—ültetve; viṭaṅkitāḥ—feldíszített; yayuḥ—mentek.
FORDÍTÁS
Az Úr Śiva tanítványai Satīt egy bika hátára ültették, s odaadták neki kedvenc madarát. Lótuszvirágot, tükröt és hasonló tárgyakat vittek magukkal az élvezetére, s egy nagy ernyőt tartottak a feje fölé. Énekesek követték őket dobokkal, kagylókürtökkel és harsonákkal, s a menet olyan színpompás volt, akár egy királyi felvonulás.