HU/SB 4.7.2
2. VERS
- mahādeva uvāca
- nāghaṁ prajeśa bālānāṁ
- varṇaye nānucintaye
- deva-māyābhibhūtānāṁ
- daṇḍas tatra dhṛto mayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mahādevaḥ—az Úr Śiva; uvāca—mondta; na—nem; agham—sértés; prajā-īśa—ó, teremtett lények ura; bālānām—a gyerekeknek; varṇaye—tekintem; na—nem; anucintaye—tekintem; deva-māyā—az Úr külső energiája; abhibhūtānām—azoknak, akiket megzavar; daṇḍaḥ—bot; tatra—ott; dhṛtaḥ—használt; mayā—általam.
FORDÍTÁS
Az Úr Śiva így szólt: Kedves apám, Brahmā! A félistenek sértéseikkel egyáltalán nem bántottak meg. Mindannyian gyerekesek és ostobák, ezért bűnüket nem veszem komolyan, és csak azért büntettem meg őket, hogy jó útra térjenek.
MAGYARÁZAT
Kétféle büntetés van. Az egyiket a hódító méri ellenségére, a másikat az apa a fiára, s a kettő között nagy különbség van. Az Úr Śiva természeténél fogva vaiṣṇava, nagy bhakta, s emiatt a neve Āśutoṣa. Mindig elégedett, és ezért most sem úgy gerjedt haragra, mint egy ellenség. Egyetlen élőlénnyel szemben sem ellenséges, sőt mindig mindenkinek a javát akarja. Amikor megbüntet valakit, az olyan, mint amikor az apa bünteti meg a fiát. Az Úr Śiva olyan, mint egy apa, mert sohasem veszi komolyan az élőlények sértéseit, különösen pedig a félistenekét nem.