HU/SB 4.7.59
59. VERS
- tam eva dayitaṁ bhūya
- āvṛṅkte patim ambikā
- ananya-bhāvaika-gatiṁ
- śaktiḥ supteva pūruṣam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—őt (az Úr Śivát); eva—bizonyára; dayitam—szeretett; bhūyaḥ—újra; āvṛṅkte—elfogadta; patim—férjeként; ambikā—Ambikā, vagyis Satī; ananya-bhāvā—mások iránti vonzalom nélkül; eka-gatim—az egyetlen cél; śaktiḥ—a női energiák (a határ- és a külső energia); suptā—szunnyadt; iva—mint; pūruṣam—a férfi (az Úr Śiva, a Legfelsőbb Úr képviselőjeként).
FORDÍTÁS
Ambikā [Durgā istennő], akit Dākṣāyaṇīnak [Satīnak] ismertek, úgy fogadta el újra az Úr Śivát férjéül, ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különféle energiái lépnek működésbe egy újabb teremtés során.
MAGYARÁZAT
A védikus mantrák egyike kijelenti: parāsya śaktir vividhaiva śrūyate, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különféle energiái vannak. A śakti nőnemű, az Úr pedig puruṣa, hímnemű. A nőnek az a kötelessége, hogy szolgálja a legfelsőbb puruṣát. A Bhagavad-gītā elmondja, hogy minden élőlény a Legfelsőbb Úr határenergiája, ezért kötelessége, hogy szolgálja ezt a Legfelsőbb Személyt. Durgā képviseli az anyagi világban mind a határ-, mind a külső energiát, az Úr Śiva pedig a Legfelsőbb Személy képviselője. Az Úr Śiva és Ambikā, azaz Durgā kapcsolata örök. Satī nem fogadhatott el más férjet, mint az Úr Śivát. Hogy hogyan vette feleségül újra az Úr Śiva Durgāt Himavatīként, a Himalája-hegység leányaként, és hogyan született meg aztán Kārttikeya, önmagában is nagyon szép történet.