HU/SB 4.8.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

athātaḥ kīrtaye vaṁśaṁ
puṇya-kīrteḥ kurūdvaha
svāyambhuvasyāpi manor
harer aṁśāṁśa-janmanaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

atha—most; ataḥ—ezek után; kīrtaye—beszélek; vaṁśam—dinasztia; puṇya-kīrteḥ—a hősies tetteiért ünnepelt; kuru-udvaha—ó, Kuruk legjobbja; svāyambhuvasya—Svāyambhuvának; api—még; manoḥ—a Manunak; hareḥ—az Istenség Személyiségének; aṁśa—teljes kiterjedés; aṁśa—része; janmanaḥ—született.


FORDÍTÁS

Maitreya folytatta: Ó, Kuru-dinasztia legkiválóbbja! Most beszélek neked annak a Svāyambhuva Manunak a leszármazottjairól, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljes értékű kiterjedésének részeként született meg.


MAGYARÁZAT

Az Úr Brahmā az Istenség Legfelsőbb Személyisége nagy hatalmú kiterjedése. Jīva-tattva ugyan, az Úr azonban felhatalmazta, ezért a Legfelsőbb Istenség teljes értékű kiterjedésének kell tekintenünk. Néha megtörténik, hogy ha nincs alkalmas élőlény, aki felhatalmazást kaphat, hogy Brahmāként cselekedjen, Maga a Legfelsőbb Úr jelenik meg Brahmāként. Brahmā az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes értékű kiterjedése, Svāyambhuva Manu pedig közvetlenül Brahmā fia volt. A nagy bölcs, Maitreya ennek a Manunak a leszármazottjairól fog beszélni, akik jámbor tetteik miatt mindannyian nagy hírnévre tettek szert. Előttük már beszélt azokról a leszármazottakról, akik istentelen tetteikről híresek, s akik a dühöt, az irigységet, a bántó beszédet, a vitatkozást, a félelmet és a halált képviselik. Szándéka ezért most az, hogy Dhruva Mahārāja, az univerzum legjámborabb királya életének történetét tárja elénk.