HU/SB 5.13.2
2. VERS
- yasyām ime ṣaṇ nara-deva dasyavaḥ
- sārthaṁ vilumpanti kunāyakaṁ balāt
- gomāyavo yatra haranti sārthikaṁ
- pramattam āviśya yathoraṇaṁ vṛkāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasyām—amiben (az anyagi lét erdejében); ime—ezek; ṣaṭ—hat; nara-deva—ó, király; dasyavaḥ—a fosztogatók; sa-artham—a feltételekhez kötött lelkek, akiket a hamis elképzelések érdekelnek; vilumpanti—a tolvaj, aki rendszeresen ellopja mindenét; ku-nāyakam—akiket mindig félrevezetnek a csaló guruk, lelki tanítómesterek; balāt—erőszakkal; gomāyavaḥ—akárcsak a rókák; yatra—amelyik erdőben; haranti—elveszik; sa-arthikam—a feltételekhez kötött lélek, aki az anyagi nyereséget hajszolja, hogy testét és lelkét fenntartsa; pramattam—aki bolond, s nem ismeri saját érdekét; āviśya—a szívbe lépve; yathā—amint; uraṇam—jól őrzött bárányok; vṛkāḥ—tigrisek.
FORDÍTÁS
Ó, Rahūgaṇa király! Az anyagi lét erdejében él hat rendkívül hatalmas fosztogató. Amikor a feltételekhez kötött lélek az anyagi nyereség reményében az erdőbe megy, a hat fosztogató rászedi őt. A feltételekhez kötött kereskedő nem tudja, mire költse a pénzét, s a fosztogatók elveszik tőle. Mint a tigrisek, a sakálok és az erdő más vadállatai, akik készek elragadni a bárányt a pásztortól, a feleség és a gyermekek a szívébe hatolnak, és számtalan módon kifosztják.
MAGYARÁZAT
Az erdőben rengeteg tolvaj, rabló, sakál és tigris él. A feleséget és a gyermekeket a sakálokhoz hasonlítják. Ahogyan a sakálok üvöltenek a sötét éjszakákon, úgy sírnak a feleség és a gyermekek az anyagi világban. A gyerekek azt mondják: „Apu, ez kell, ezt add nekem! A fiad vagyok!” A feleség pedig így szól: „Szeretett feleséged vagyok. Add nekem ezt, szükségem van rá!” Így fosztják ki az embert az erdei tolvajok. Nem ismeri az emberi élet célját, ezért örökké félrevezetik. Az élet célja Viṣṇu (na te viduḥ svārtha gatiṁ hi viṣṇum). Mindenki erejét megfeszítve dolgozik, hogy pénzt keressen, azt azonban senki sem tudja, hogy valódi érdeke nem más, mint hogy szolgálja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Ahelyett, hogy nehezen megkeresett pénzét a Kṛṣṇa-tudat mozgalmának terjesztésére költené, mulatókban, bordélyházakban, kocsmákban, vágóhidakon és hasonló helyeken költi el. Bűnös tettei miatt arra kényszerül, hogy a lélekvándorlás útját kövesse, s így egyik testet a másik után kell elfogadnia. Örökké szenvedéssel teli helyzetében sohasem lehet boldog.